Az ukrán válság hatására Közép- és Kelet-Európa a pénzügyi zűrzavar felé sodródik – állapította meg a legnagyobb globális gazdasági felmérés, amelyet negyedévente végeznek el a világ pénzügyi szakemberei körében.
Hároméves mélyponthoz közelítve
Az ACCA (a Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szervezete) 2014 második negyedévében, de még az MH17 számú járat katasztrófája előtt végezte el a globális gazdasági körülményeket vizsgáló kutatását (GECS – Global Econimc Conditions Survey).
Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzforgalmi és a keresleti viszonyok jelentősen romlottak, és hogy már egymás után két negyedévben növekedett a régióban a pénzügyi instabilitás, amelyet a devizaárfolyamok és a ráfordítási költségek jelentős ingadozása jellemzett.
Az üzleti lehetőségek is nagymértékben romlottak a második negyedévben, hároméves mélyponthoz közelítve, igaz, a növekedési tőkéhez való hozzáférés feltételei csak kis mértékben szűkültek, és az instabilitás új, nem organikus növekedési lehetőségeket is biztosított a gazdaság egyes szereplői számára.
Az üzleti várakozások viszont kissé javultak K-európában
A számos kihívás ellenére viszonylagosan javult az üzleti bizalom Közép- és Kelet-Európában, még ha csak kis mértékben is: a válaszadók 14 százaléka mondta azt a korábbi 11 százalékkal szemben, hogy növekedett az üzleti bizalom, míg csak 55 százalék vélte az ellenkezőjét a korábbi 56 százalék helyett.
Az ACCA szerint mindez részben a javuló makrogazdasági kilátásoknak volt köszönhető: 30 százalékról 41 százalékra nőtt azon válaszadók száma, akik úgy vélték, a nemzetgazdaságuk fejlődik vagy fejlődés előtt áll, míg a közép-kelet-európai résztvevők 57 százaléka nyilatkozott negatívan – ez jelentősen kevesebb, mint 2014 elején, amikor a pesszimisták aránya 69 százalék volt.
Fenntartásokkal
Korábban talán soha nem kényszerültek rá, hogy a kutatás időzítése miatt ennyi fenntartást fűzzenek a globális gazdasági körülményekről szóló jelentésükhöz – fűzte hozzá az elemzéshez az ACCA vezető gazdasági elemzője, Manos Schizas,
Ennek oka, hogy a második negyedévben kiemelkedően sok olyan politikai és gazdasági esemény történt, amelyek globálisan érzékeltetik hatásukat. Így ezek megnehezítették, hogy pontos képet alkossanak a globális gazdaság állapotáról.
A jelentés megállapította, hogy a gazdasági fellendülés globális léptékben ismét vesztett a lendületéből.
Kockázatosabb lesz a kilábalás
2014 második negyedévében globálisan kismértékben visszaesett az üzleti bizalom, amelyre a korábbiaknál is nagyobb mértékben van kihatással a pénzügyi stabilitás. Az ACCA és a felmérésben szintén résztvevő IMA, az üzleti könyvvizsgálók szervezete szerint ez a jelenség a jövőbeli kilábalásnál növekvő kockázatot jelent.
Bár az első és a második negyedévet összehasonlítva statisztikailag elhanyagolható az üzleti bizalomban bekövetkezett változás, ez a látszólagos stabilitás a jelentés szerint annak az eredménye, hogy a javuló befektetési környezet és a csökkenő üzleti lehetőségek hatása kioltja egymást.
Pozitív és negatív jelek
A felmérés globálisan üzleti fellendülést mutatott ki. Észak-Amerika és Dél-Ázsia élen jár tőkebefektetésben, új megrendelésekben és foglalkoztatásban. Míg Afrika és a Közel-Kelet szerepelt a legrosszabbul, mindhárom területen romlást vagy stagnálást mutatva.
Összességében úgy tűnik, a globális bizalomnövekedés motorja Észak-Amerika, de hozzájárult a Közép- és Kelet-Európában tapasztalt átmeneti fellendülés is. Ugyanakkor ezen régiók fellendülését globális szinten kiegyenlítette az Ázsiában, Nyugat-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető csökkenő optimizmus. A „tapering”, azaz a FED eszközvásárlásának csökkentése után a fejlődő piacok továbbra is alulteljesítenek olyan kulcsfontosságú területeken, mint a növekedési tőkéhez való hozzáférés, de a szakadék köztük és a fejlett piacok között elkezdett csökkenni.
Pozitív jel különösen a csendes-óceáni térség számára, hogy a kínai gazdaság elhúzódó lassulása kezdi elérni a mélypontot, ami jó hír a beszállítóknak és a késztermékgyártóknak is.
Súlyos utóhatásokra számítanak
Országonkénti összehasonlításban tisztán látszik, hogy az üzleti bizalom csak átmenetileg állt vissza. Például a biztató kínai és orosz adatok egy sor nagy volumenű, hosszú távú üzleti és befektetési megállapodásnak köszönhetők. Ráadásul mint már említettük, a felmérés még az MH17 járat katasztrófája előtt készült. Tehát annak utóhatásait nem mérhette fel. Miközben az eset nyilvánvalóan negatívan hat majd az üzleti bizalomra Közép- és Kelet-Európában.
A reálgazdaságról érkező viszonylag jó hírek ellenére a felmérés feltárta azt is, hogy 2014 első fele nem sok jót hozott a nyugati bankoknak, ami fokozottan igaz a második negyedévre. Az Egyesült Államokban és Európában a nagy pénzintézetekre vonatkozó adatok erőteljes visszaesést mutatnak a bizalom terén. Ennek okát a tanulmány abban látja, hogy a szektor szereplői keményebb stressztesztekre, emelkedő kamatokra és csökkenő ingatlanárakra, továbbá erősödő geopolitikai kockázatra és az iparági szabályozás szigorúbb számonkérésére számítanak.
Már most tisztán látszik
Schizas szerint 2014 korántsem lesz olyan kedvező a globális gazdaság számára, mint a stabil fejlődéssel jellemezhető 2013-as év. Tavaly a jó híreket a nagy pénzintézeteknek és a kemény megszorításokat „túlélő” szereplőknek, például az Egyesül Királyságnak és Írországnak köszönhettük – idén azonban már ők is inkább negatív hírekkel szolgáltak.
A kínai gazdaság lassulása, ami folyamatosan kihat a globális kilábalásra is, talán a végéhez közeledik, de a Kelet-Európában és a Közel-Keleten fenyegető geopolitikai problémák valószínűleg épp olyan károsnak bizonyulnak majd középtávon – tette hozzá.
