Gazdaság

Pénteken valósággá válik a reklámadó

Augusztus 15-től életbe lép a médiavállalkozásokat sújtó reklámadó, amely teher legfőbb viselője a hazai RTL lesz, és augusztus 20-ig be kell fizetni.

Az adózók idén az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatályba lépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része.

Sávokban a lényeg

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.
Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja az előállítás és a közzététel költsége.
A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén, illetve interneten magyar vagy túlnyomórészt magyar nyelvű reklámot tesznek közzé. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, a szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

Nem lehet a veszteséget kétszer leírni

A reklámot közzétevőknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e az adókötelezettségük, avagy nem esnek a reklámadó hatálya alá. Ha ezt a nyilatkozatot bármilyen okból nem teszik meg, akkor az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a hirdető. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig egységesen 20 százalék. Nyilatkozat hiányában csak azok a magánszemélyek mentesülnek a reklámadó-fizetési kötelezettség alól, akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak és nem egyéni vállalkozók.

A 2014-es adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Csak akkor csökkenthető azonban az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.

Ugyanazon tétellel nem csökkenthető egyszerre a társasági adó és a reklámadó. Emellett nem csökkentheti a társasági adó alapját a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha a reklám megrendelője azért válik adóalannyá, mert nem kapott a közzétevőtől nyilatkozatot.

Korábban a Népszabadságnak az RTL Klubnál elmondták, hogy határidőre befizetik majd a reklámadó első részletét, de már a konkrét jogi lépések előkészítése is folyamatban van annak a pernek, amit a diszkriminatív adóteher miatt indítanak az állam ellen. Mindemellett semmilyen tárgyalásba nem bonyolódnak a kormánnyal, kormánypártokkal a reklámadó mérsékléséről vagy a törvény visszavonásáról, és megtartják az RTL Híradó kormánykritikus hangvételét.

Extraprofit: Orbán zsidója

Mi is az extraprofit: Hát nem tisztességes mértékű profit, hangzik rögtön a fideszes válasz. De honnan kezdődik a tisztességtelen haszon? Hogyan lehet mérni, mettől meddig tisztességes a haszon, és honnantól túl sok? Erre még sosem tudtak felelni a politikusok.

Úgy tűnik, úgy állunk az extraprofittal, mint Göbbels a zsidókkal: hogy ki a zsidó/mi az extraprofit, azt én mondom meg.

A piacgazdaságban vannak termékek, szolgáltatások a piacon, amit valakik megvásárolnak, valakik nem. Ennek a mértéke nincs szabályozva. Ha az extraprofit értelmezhető fogalom lenne, minden milliomos tisztességtelen lenne. Speciel mondjuk a világ leggazdagabb embere, Bill Gates az alapítványán keresztül több forrást szán különböző segítő célokra, mint sok ország összesen. A szintén milliárdos Warren Buffet 2010-ban vagyona 99%-át ajánlotta fel ugyanennek az alapítványnak, mely elmaradott régiókat segít világszerte.

Az extraprofit értelmezhetetlen fogalom.

Avagy menjünk tovább: jó, tegyük fel, legyen túlzott profitja a bankoknak, energiatermelő cégeknek (amúgy nekik nincs is) – nem tisztességtelen haszon a lángost 600 forintért adni a Balatonon? Egy doboz sört 740 forintért adni a Szigeten? Három deci Limonádéért 500 forintot elkérni? Ja, hogy nem muszáj megvenni őket. Akkor tán nem a piaci verseny elősegítése a legjobb fegyver a tisztességtelen piaci megoldások ellen?

Orbán a kőkemény államosítás híve: a fél bankszektort magyarrá akarja tenni, állami közműcégeket akar stb. az extraprofitra (is) hivatkozva. De maga Orbán is fizetett extraprofitot: az E.On a gáztározókért nem is extra-, de szuper-extraprofitot fölözött le a magyar kormány szuper tárgyalási taktikájának köszönhetően: akár 600 milliárddal is többet kaphattak, mint amennyit a tározók érnek (mely árat a kormány a kulcsdokumentumok megismerése nélkül „alkudott ki”). 

Az extraprofit a karvalytőke, a kulák, a szabotőr, a diverzáns és a fajgyalázó mellé ül be a politikai fogalomtárban. 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik