A Bódi-Schubert Anikó, Leszkó Erika, Pataki Tibor és Réthy Barbara nevével jegyzett írás kitér arra, hogy a forgalomban lévő forint-bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt kezdődött. A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta a technikai korszerűség és a hamisítókkal szembeni előny megőrzése érdekében több alkalommal is sor került fejlesztésre az egyes veszélyeztetett címleteken.
A cikk szerint a forint hamisítása – a körülbelül két évvel ezelőtt felszámolt nyomdai hamisító műhelytől eltekintve – a színes sokszorosító eszközök (fénymásolókkal, printerekkel) használatára épül. Azonban az alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett – csekély számban -, de folyamatosan jelennek meg a felkészültebb hamisító műhelyekben előállított, kifinomult imitációs módszerekkel készített másolatok is. Ezek a kereskedelemben dolgozó pénztárosok számára már gyakran megtévesztőnek bizonyulnak.
További tendencia, hogy – miközben a kétezres évek első felében főként az 1000 forintosok hamisítása volt jellemző – a hamisítók célpontjává a nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek váltak. A kibocsátás kezdete óta eltelt 17 évben 2500 és 10 000 darab között változott a forgalomból évente kiszűrt hamisítványok száma, azonban a készpénzforgalomban ennek a hullámzásnak a felső értéke sem okozott forgalmi zavarokat.
A hamisítás mértéke az utóbbi években a hasonló méretű, nemzeti valutával rendelkező országokkal történő összehasonlításban kedvezőnek mondható – állapítják meg a szerzők.
Kitérnek arra is, hogy a forintbankjegyek hagyományosan igényes grafikai megjelenésűek. Igaz ez akár a bankjegyek előoldalán lévő portrékra, akár a hátoldalon található, a portrékkal gondolati összefüggésben lévő képekre is. A megújuló bankjegyek a tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe.
A cikk szerzői részletesen írnak arról, hogy a megújított bankjegysorozat első címleteként kibocsátott 10 000 forintos számos korszerű biztonsági elemmel rendelkezik. Az első pillantásra nem érzékelhető – műszerekkel, gépek detektoraival ellenőrizhető – dimenzióban teljes a megújulás: az új címlet úgy saját korábbi változatától, mint más címletektől könnyedén megkülönböztethető. A bankjegy papírjában olyan – fény felé tartva, átnézetben látható – vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik, és az MNB betűk mellett, biztonsági szálon is olvasható a 10 000 értékjelzés.
A nemzetközi tapasztalatok, bankjegyfejlesztési ajánlások szerint egy nemzeti valuta bankjegysorozatának technológiai korszerűségét, illetve hamisítás elleni védettségi szintjét jellemzően öt-hat évente érdemes felülvizsgálni, tíz-tizenöt évente pedig célszerű a készpénzforgalom szereplői számára is tapasztalható változtatást, fejlesztést végrehajtani.
Az eurózóna országaiban jelenleg az 5 eurós bankjegyek megújított verzióinak kibocsátása fejeződött be, és folyamatban van 2014 második felében az új 10 eurósok forgalomba helyezése. Az euróövezeten kívül, 2014-ben Svédország és Lengyelország is továbbfejlesztett bankjegyverziókat bocsátott forgalomba, és Svájc is bankjegycserét tervez. Dániában 2010 és 2013 között jelentek meg a korszerűbb bankjegyváltozatok. A Bank of England szintén közzétette az 5 és 10 fontosokra vonatkozó fejlesztési szándékát.
