Újabb történelmi mélypontra, 0,20 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács kedden. Ez meglepte az elemzőket, mert csak feleekkora mértékű kamatvágásra számítottak. Sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak.
Matolcsy György megfogalmazása szerint „tartós tartásra” rendezkednek be. Kamatcél nincs, csak középtávú inflációs cél, 3 százalékos. De azt is hozzátette, a monetáris tanács nem zárja ki, hogy – ha az alapfolyamatok indokolják – ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson. Azonban ez most nem látszik reálisnak szerinte.
A kamatdöntés után több elemző is kommentált. Ők nem feltétlenül így látják a dolgot.
Beleillik az Európai gyakorlatba, de…
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az, hogy az MNB tartósan alacsony kamatszintre törekszik, beleillik az európai országok jegybankjainak gyakorlatába. Kérdés, hogy meddig sikerül ezt tartani, hiszen néhány jegybank, például az amerikai vagy az angol már kamatemelést sugall a közeljövőben. Az a véleménye, hogy számos tényező elősegítheti a kamat alacsonyan tartását, például, ha a hitelminősítők felminősítik az országot.
A másik kérdés pedig, amire figyelni kell, hogy hogyan alakul a forint árfolyama, és hol lesz az a toleranciasáv, amelyből, ha kilép az árfolyam, arra már reagál a jegybank – vélekedett. Bár az MNB mindig azt hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, a forint árfolyama áttételesen sok mindent befolyásol, például az adósságállománynak nem tesz jót a gyenge forint – tette hozzá.
Túlzottan optimista
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője mondta ezt az MNB azon elképzeléséről, hogy 2015 végéig maradna a jelenlegi alacsony szinten az alapkamat. Kedvezőnek értékelte viszont, hogy a jegybank az inflációs célokra fog koncentrálni, és ha ez veszélybe kerül, akkor átgondolja a kamatpályát.
Véleménye szerint a tartósan alacsony kamatszint hosszabb távon a forint gyengülését fogja eredményezni. Ha azonban a leértékelődést a jegybank kis súllyal veszi figyelembe, továbbá a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor lehetséges a kamat alacsonyan tartása.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a világban valamilyen mértékben várhatóan szigorodni fognak a monetáris kondíciók az elkövetkező időszakban, s szintén megemlítette, hogy az Egyesült Államokban például jövő tavasszal már kamatemelés várható. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy a Magyarországon ilyen sokáig fennmarad az alacsony kamatszint – jegyezte meg.
Mindkét elemző azt is elmondta az MTI-nek, hogy a piac 2,0-2,1 százaléknál várta a kamatcsökkentési ciklus végét. Vagyis az alapkamat jelenlegi szintje a vártnak megfelelően alakult. Ami meglepő volt a keddi döntésben, az csökkentés mértéke. Az elemzők ugyanis több lépcsőben várták elérni ezt a szintet.
Lehet, hogy tudják tartani
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a ciklus lezárásának időzítése két szempontból fontos: hogy az amerikai Fed gazdaságélénkítő programjának (QE) októberi leállítása és a devizahitelek forintosítása előtt történt.
A QE leállítására adott jegybanki reakciók közül elsősorban az Európai Központi Banké lesz a mértékadó, tekintettel arra, hogy Európában a hitelezési aktivitás fokozása és a gazdasági növekedés támogatása meghatározó gazdaságpolitikai szempont – írta az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Véleménye szerint az inflációs folyamatok alapján lehetőség van a 2,1 százalékos kamatszint tartós fenntartására. A devizahitelek forintosításának részletei az év vége fele várhatóak, a pénzügyi stabilitást övező kockázatok azonosítása majd annak pontos ismeretében lehetséges.
A nemzetközi pénzpiaci folyamatok jelentősebb megváltozásának hiányában, a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentési ciklus lezárultával egy kamattartási ciklusba kezdhet, a laza monetáris kondíciók tartós biztosításának érdekében, ezzel is tovább támogatva a gazdasági növekedést – tette hozzá.
Matolcsy személyes célja lenne?
A Portfolio.hu szerint a londoni elemzőket is meglepte a keddi döntés, a kamatcsökkentés lezárása viszont nem. De szerintük jövő év végéig nem valószínű, hogy tartható a 2,1 százalék.
A Morgan Stanley londoni közgazdásza, Pasquale Diana szerint az iránymutatás túl agresszív. Úgy véli, a 2015 végi időpont megjelölésével Matolcsy György csak személyes célját fejezte ki, s hogy ezzel kapcsolatban jöhetnek még pontosabb információk a következő hetekben. Arra számít egyébként, hogy a következő év második felében az infláció gyorsulásával párhuzamosan újra 3 százalékra hízhat az alapkamat.
Emelni kell jövőre a kamatot
A JP Morgan továbbra is fenntartja korábban megfogalmazott előrejelzését, mely szerint az MNB 2015 negyedik negyedévében 40 bázispontos kamatemelésre kényszerül – mondta a lapnak Szentiványi Nóra elemző.
Úgy gondolják, hogy az MNB nagyon is tartózkodni fog a kamatemeléstől 2015 végéig/2016 elejéig, hacsak az inflációs folyamatok ki nem kényszeríti belőlük a lépést.
További kamatcsökkentés sem kizárt?
Ezt sem tartja kizártnak Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője. Úgy gondolja ugyanis, hogy a jövőben sem csak az inflációs kilátások alapján fog dönteni a jegybank. Hanem hónapról hónapra tekintettel lesz Magyarország kockázati megítélésére is. Ezért a többi londoni elemzővel ellentétben ő arra számít, nem biztos, hogy ez már tényleg a kamatcsökkentési ciklus vége – írta a lap.
