Török Zoltán szerint a “papírforma” érvényesült, erre lehetett számítani. Az elemző a gazdaságpolitikai bizonytalanságok közé sorolta az egyes gazdasági szektorokat érintő intézkedéseket, például a devizahiteleseket megsegítő törvény, illetve a további várható jogszabályok esetleges hatásait.
Nem várják az államadósság csökkenését
Ugyan az első fél év növekedési adatai gyors magyar gazdasági bővülést mutattak, de ezekben számos egyszeri hatás is érvényesült. A hitelminősítő foglalkozott az államadósság pályájának alakulásával is, és úgy látták, az adósság/GDP alakulásában még nem látni csökkenő tendenciát.
Mindemellett van esély az államadósság GDP-hez mért arányának csökkenésére, de ehhez sok feltételnek kedvezően kell alakulnia. Ha például a hazai növekedés egyszeri okok miatt lelassul, például azért, mert a nyugat-európai gazdaság nincs jó helyzetben, illetve az ukrán-orosz válság hatására, akkor ezek a tényezők megakadályozhatják a látványos javulást az államadósság arányának GDP-hez viszonyított alakulásában.
Tavasszal talán javíthatnak
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint sem volt meglepetés az S&P osztályzata, annyi lehetett volna a változás, hogy pozitív kilátással mondja meg az osztályzatát a hitelminősítő. Az S&P is vélhetően kivár, mint a többi hitelminősítő, és azt nézi, megmarad-e a magyar gazdasági növekedés dinamikája, illetve tovább tud-e csökkenni az államadósság GDP-hez mért aránya.
A hitelminősítő a kockázatok közé sorolta, hogy a forint elmúlt időszakbeli gyengülése növeli az államadósságot, és a hitelminősítő szerint kockázatot jelent az állami tulajdon növekedése, az állam vállalatvásárlásai is.
Úgy ítélte meg: az S&P szakértői nem látják, hogy 2016 végéig érdemben csökkenne az államadósság GDP-hez mért aránya. Az S&P a magyar bankszektor helyzetét is kockázatosnak ítélte, egy 10-es skálán 8-as osztályzatot adtak a magyar bankszektornak. Talán a jövő tavaszi minősítésében javít majd pozitív kilátásra a Standard & Poor’s – mondta Németh Dávid.
