Martonyi János az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján kiemelte: a magyar holokauszt “az egész magyar nemzet tragédiája”, az állam “nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól”, sőt elpusztításukhoz ugyan kényszer hatására, de segítséget nyújtott. 1990-ig nem lehetett “kibeszélni” a történteket, így a feldolgozás, a szembenézés egy olyan nemzedékre maradt, amely részben csak elbeszélésből ismeri az eseményeket – mondta.
A miniszter hangsúlyozta a tolerancia fontosságát. Szólt arról is, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba.
Felidézte, hogy nemrég Izraelben járt, ahol találkozott a “népes magyar kolónia” tagjaival. A közösség fiataljai közül sokan folyamodnak a magyar állampolgárságért – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország és Izrael között “elmélyült, őszinte partneri együttműködés alakult ki”, ebben a magyarországi zsidóságnak és a Magyarországról származó izraelieknek is meghatározó a szerepük.
A magyar nép osztozik a zsidóság fájdalmában, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival – mondta Martonyi János.
Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját, és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást. A nagykövet kiemelte: a magyarországi zsidók – mások mellett a zsidó filozófusok, tudósok, katonák, írók, költők – jelentősen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait, mint “akik nem jöttek vissza”, nem szólnak azonban a tettesekről, akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők privilégiuma, kötelessége, és ezt “át kell plántálni” az utódokra. Mint mondta, “Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az elmondhatatlant”, mégis meg kell tenni.
A holokauszt hatmillió áldozatára emlékező hat gyertyalángot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János, Aliza Bin-Noun, Roman Kowalski lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője is meggyújtotta.
Ugyancsak gyertyát gyújtott Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Streit Sándor, a BZSH elnöke, Kardos Péter, Sugár András, a Hit Gyülekezetének lelkésze (Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkészének képviseletében), Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselői, illetve zsidó diákok.
