A következő európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország 2,1 milliárd eurót fordíthat kutatás-fejlesztésre (K+F), ami kétszerese az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek – közölte a nemzetgazdasági miniszter kedden Debrecenben, a National Instruments (NI) Science Parkjának átadásán.
Befektetés a jövőbe
Varga Mihály hozzátette: a kormány azért növelte meg a kutatási és innovációs célra rendelkezésre álló forrásokat, hogy a versenyben helytálljunk. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, csak 2010-től kezdett folyamatosan emelkedni.
Hozzátette: a Befektetés a jövőbe című középtávú kormányzati stratégiában az a célt tűzték ki, hogy 2020-ra ez az arány 1,8 százalék legyen, de remélhetőleg még nagyobb is lehet, s megduplázódhat a jelenlegi kutatás-fejlesztési ráfordítás.
Varga Mihály az elmúlt évek kedvező tendenciájaként értékelte, hogy az összes kutatás-fejlesztési kiadáson belül gyorsan emelkednek a vállalatok ráfordításai is, így reális cél a fejlett országokban kialakult 2:1 arány elérése. A nemzetgazdasági miniszter fontos ténynek nevezte, hogy az NI innovatív termékei és megoldásai – amelyeket világszerte 35 ezer vállalat hasznosít – magyar szaktudásra alapozva készülnek, arra az ismeretre, amelyet a legtöbb munkavállaló Magyarországon szerzett meg.
A kormány célja változatlanul az, hogy Magyarországot olyan sikeres ipari országgá tegyük, amely helytáll a nemzetközi versenyben, fenntartható növekedési pályára áll, és ezzel biztos megélhetést teremt a magyar embereknek – jelentette ki Varga Mihály, aki szerint az NI debreceni tudásparkjának a megnyitása is azt bizonyítja, hogy Magyarországnak sikerült olyan gazdasági környezetet teremtenie, amely kedvez a gazdasági növekedésnek és kedvez a nálunk működő nagyvállalatoknak is.
