Az EU 1997-ben kötött, azóta többször módosított stabilitási és növekedési paktuma írja elő, hogy a az államháztartás hiánya egy-egy évben nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, a bruttó közadósság pedig a 60 százalékát, és rögzíti a szabályszegők elleni túlzottdeficit-eljárást menetét.
A La Stampa című olasz lapban megjelent nyilatkozatában Trichet másfelől megnyugtatta a piacokat, hogy az EKB-nak nem akarja felszámolni a likviditásnövelő programját, és a kormányzótanács “túlnyomó többségének” változatlan a véleménye arról, hogy a bank rekord alacsonya alapkamata – 1 százalék – megfelelő.
A múlt héten az igazgatótanács német tagja, Axel Weber úgy nyilatkozott, hogy a piaci likviditásnövelés nem volt sikeres, abba kellene hagyni, és arra is utalt, hogy a központi kamatemelés közelebb van, mint sokan gondolják.
Weber az egyik esélyes jelölt az EKB elnöki tisztségére jövőre, amikor a francia Trichet megbízatása lejár.
Az EKB először tavaly júniusban hirdetett 60 milliárd eurós programot euróövezeti intézmények által kibocsátott, euróban jegyzett, zálogjoggal fedezett és zálogfedezetként használható kötvények vásárlására. A keret elköltésével ez a program idén júniusban véget ért, de május elején a görög adósságválság okozta bizalomvesztés ellensúlyozására az EKB új programot hirdetett, ezúttal keretösszeg nélkül, köz- és magánadósság-papírok vásárlására a másodlagos piacon. E támogatás – gyakorlatilag átmeneti mennyiségi enyhítés – feltételének nevezte az EKB már akkor is, hogy az európai kormányok betartják ígéreteiket a túlzottdeficit-eljárásokban megállapított államháztartási célok elérésére.
