„A tárgyalások eredménytelen lezárása a forint gyengülésével, a nemzetközi pénzügyi bizalom romlásával, valamint az állami adósságfinanszírozás kamatterheinek megemelkedésével járhat rövidtávon. az is lehet, hogy átmenetileg akár egyáltalán nem lehet majd értékesíteni állampapírt, különösen közép- és hosszabb lejáratú állampapírt” – jelentette ki Vértes András.
A szakember hangsúlyozta azt is, hogy az igazi probléma középtávon, a bizalom kérdésében van. „Magyarország az elmúlt években egy olyan strukturális és egyensúlyi kiigazítást hajtott végre, amelyet a nemzetközi szervezetek elismertek és az Európai Unió is példaként állított a többi ország elé. Ez a folyamat most megszakadt, „a nemzetközi szervezetek bizalmatlanságot nyilvánítottak ki”. Nemzetközi téren a bizalom a legnagyobb érték, így annak hiánya a legnagyobb veszteség” – véli.
A GKI elnöke szerint a kormány gazdasági programjából hiányoznak az államháztartás kiadási oldalával kapcsolatos szerkezeti reformok, így az önkormányzati, egészségügyi reform, illetve a veszteséges állami vállalatok reformja, ezért „kényszermegoldások” születtek. Véleményét azzal indokolta, hogy ha lennének szerkezeti reformok, akkor azokat a nemzetközi szervezetek is nagymértékben támogatnák.
A másik fő problémának azt tartja, hogy a bankadó irreálisan magas, pedig ennek nincs alapja, hiszen Magyarországon a bankok lényegében nem kaptak állami pénzt, és bár a „fizessenek a gazdagok”-elv alapján elfogadható lenne a pénzügyi szektor megadóztatása, de nem ilyen nagy mértékben.
„Az adó nem a profitot veszi ki a bankokból, hanem a tőkét apasztja, miközben az elmúlt két évben a bankok maguk fedezték a válság elhárításának költségeit. A terhek így visszahárulnak a lakosságra és a vállalkozásokra, ami pedig fékezi a gazdasági növekedést” – magyarázza Vértes.
A 2011-es évről is szót ejtett; ennek kapcsán elmondta, hogy vannak jó lépések, „azonban strukturális reformok hiányában, valójában adóátrendezés van, nem pedig adócsökkentés”. Szerinte a kormány által meghirdetett 29 pont nagy részét meg lehet tartani, azonban bizonyos elemein – például a társasági adó csökkentésének mértékén – változtatni kellene, másrészt szerkezeti reformokat kellene elindítani.
Elemzői találgatásokra is reagált, amelyek szerint a kormány az októberi önkormányzati választásokig el akarja halasztani a népszerűtlen kiadási és bevételi intézkedéseket. Úgy látja, hogy „ez egy nagyon veszélyes játék”. „A tárgyalások mostani eredménytelen befejezése nagyon súlyos bizalmi válságot jelent a nemzetközi pénzpiacokon, és ezt nagyon keményen megfizetheti a magyar lakosság, a magyar vállalatok” – összegzett Vértes.
Vértes András hangsúlyozta: ha Magyarország, az EU-ban fontos szerepet játszó ország kíván lenni, akkor nem lehet három hónapért hosszú távra eljátszani a bizalmat. Úgy vélekedett, hogy – a jelenlegi helyzet miatt -, a 2011-2012-re kötendő megállapodás tárgyalásai is nehezebbek lesznek, mert újra vissza kell szerezni az elmúlt egy-két évben megnyert bizalmi tőkét.
