„Egy magasabb deficit, a bankadó és a jegybankkal folytatott vita állhattak a háttérben, eközben feszülten figyelnek Budapestre a tőzsdék a hétfői nyitáskor” – emelte ki a Der Standard, liberális napilap, amely úgy látja, a nézeteltérések miatt bizonytalan, hogy lesz-e új „biztonsági háló”.
„A 2008 októberében megnyitott húszmilliárd eurós hitelkeret fennmaradó részét sem tudja lehívni Magyarország. Budapestnek nincs most azonnal szüksége az eszközökre, mert erre az évre finanszírozhatók a költségvetési kiadások a piacról. Mindenesetre elemzők újabb bizalmi zavaroktól tartanak” – fejti ki egy cikk.
A Der Standard szerint a másik döntő tényező az lehet, hogy az Orbán-kormány támadja Simor András jegybankelnököt, akit egyúttal lemondásra szólítanak fel. Ez a lap beszámol arról, hogy a kormány csökkenteni akarta a fizetését, ezzel felbosszantotta az Európai Központi Bankot, amely „óvott a központi bank függetlenségének csorbításától”.
Úgy látja, hogy a felszínen egy magasabb költségvetési hiányról folyik a vita. „Orbán Viktor 4,5 százalékra szeretné emelni a 2010-es költségvetési hiánycélt és több időhöz jutni a további deficitcsökkentéshez. Az IMF és az EU azonban nem tolerálja a menetrendtől való eltérést, s egyértelművé tették, hogy ha a megállapodásban szereplő útról letér Magyarország, nem adnak pénzt” – fejti ki.
Nyomás alá helyezheti a forintot, hogy egyelőre nem kap több hitelt Magyarország – írta a konzervatív Die Presse, amely felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többek között egy bankadó bevezetését tervezi, megtakarításokat a közszférában és a szociális juttatásokban, valamint az adórendszer átalakítását. Az IMF számításai szerint azonban ez nem elegendő a deficitcél teljesítéséhez, mindenekelőtt a kiadási oldalon van szükség „fenntartható” intézkedésekre.
Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős uniós biztos szintén jelezte, hogy Magyarországnak jóval többet kell tennie, mindenekelőtt a kiadási oldalon – áll a Die Presse-ben.
Az újság arra is reagál, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a kormány végre akarja hajtani a szükséges reformokat és minél előbb az egyik legversenyképesebb és legstabilabb gazdasággá tenni Magyarországot Közép-Európában. Leírja, hogy elemzők attól tartottak, ami bekövetkezett, hogy nyomás alá került a forint és a budapesti tőzsdén is estek a részvények.
Megemlíti azt is, hogy a magyar kormány „az EU-hoz és az IMF-hez fordult segítségért” és a Standardhoz hasonlóan megjegyezte, hogy a tervezett összeg „a gazdasági teljesítményhez képest a legnagyobb lenne a világon”.
A Die Presse úgy látja, a pénzügyi lobbi a jelek szerint legalábbis itt részsikert ért el. „Az IMF ugyanis kifejezetten arra szólította fel a kormányt, hogy a kiadási oldalon hajtson végre megtakarítást, az EU pedig kijelentette, hogy Magyarországnak vonzónak kell maradnia a külföldi befektetők számára.”
A lap adatai szerint az osztrák bankok 22 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek Magyarországon, s a „legrosszabb esetben” több mint 150 millió eurót kell befizetniük.
