A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot négy KDNP-s képviselő nyújtotta be. Az indítvány mellékletében az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezeteket sorol fel, a jelenleg használt történelmi egyház kifejezés pedig nem szerepel a dokumentumban.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényjavaslat alapján az államfőnek a jövő évtől az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan évente vagyonnyilatkozatot kell tennie. A kormányzati előterjesztés elfogadásával a jövőben sarkalatos törvény rendelkezhet az államfő lemondásának, tartós akadályoztatásának vagy személyi védelmének és az őt segítő hivatalnak a részletszabályairól is.
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat célja a jelenlegi ombudsmani rendszer új alaptörvényben már megfogalmazott egységesítésének szabályozása. A kabinet a változtatástól azt várja, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenlegi ombudsmannál határozottabb, erősebb és következetesebb hangon szólhat a nyilvánossághoz. Emellett döntés születhet az információs önrendelkezési jogról szóló előterjesztésről, amely egy újonnan felállítani javasolt adatvédelmi hatóság feladatkörébe utalná a jelenlegi adatvédelmi ombudsman feladatait.
A Ház szavaz még a honvédelemről szóló törvényjavaslatról, továbbá az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról, illetve a népegészségügyi termékadóról rendelkező előterjesztésről. Az úgynevezett “chipsadó” a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását kívánja visszaszorítani az ezen termékekre rakódó közteher mértékének növelésével.
A képviselők emellett felállíthatják a Magyar Művészeti Akadémiát, valamint a választási törvény módosításával eltörölhetik az érvényességi küszöböt az időközi választásokon. Az Országgyűlés a sporthuliganizmus elleni fellépés érdekében is jogszabályokat változtathat, és határozati javaslatba foglalhatja a Parlament előtti Kossuth tér rekonstrukcióját is.
