A Magyar Logisztikai Egyesület éves fórumán a kormánybiztos közölte: a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt öt évben csaknem négyszeresére nőttek, tavaly elérték a 3,7 milliárd dollárt. Ennek 90 százalékát a kínai áruk importja tette ki, de mivel ezek 80 százalékát újraexportálták, a Magyarországon maradók volumene nagyjából megegyezett a magyar termékek kínai kivitelével. A kormánybiztos utalt arra, hogy 3 éve új dimenziót kapott a két ország gazdasági viszonya, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök 44 év után az első magyar kormányfőként Kínába látogatott, és amit azóta több, kölcsönös, legmagasabb szintű állami vezetői látogatás követett.
Magyarországon mintegy 3000 kínai alapítású cég működik, ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. A kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke mintegy 120 millió dollár. Huszty András szerint további vonzerőt jelenthet a kínai vállalkozások számára a Budapest-Peking közötti közvetlen légi járat működtetése, a Bank of China régiós központjának Budapestre települése, és Európa egyetlen kétnyelvű (kínai-magyar) általános iskolájának megnyitása.
Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára szólt arról, hogy a logisztikai szolgáltatások gazdasági szerepe nő, az EU GDP-jének 10 százalékát, míg a magyar GDP 6 százalékát teszi ki. Zhu Zushon, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete elmondta: Kína külkereskedelme tavaly elérte az 1,4 billió dollárt, amellyel a 3. helyet foglalta el a világon. A kínai export 28 százalékkal, míg az import 18 százalékkal nőtt tavaly. Kína és az EU közötti kereskedelmi forgalom 2005-ben 23 százalékos növekedéssel elérte a 217 milliárd dollárt, amivel az EU továbbra is Kína legjelentősebb kereskedelmi partnere, míg Kína az unió második legnagyobb partnere.
