De ha valaki veszi a fáradságot az áttanulmányozásukra, láthatja, mennyi a bizonytalanság a nyilvántartásokban, ezért bármilyen következtetést óvatosan kell levonni belőlük. A forráskritika nélkülözhetetlen.
Álljon itt néhány ellentmondásos adat a Demos tanulmányából! A városi szemétszállítás díját van, ahol lakásnégyzetméterre, van, ahol szobaszám alapján, van, ahol a kukák űrtartalma alapján számolják, ezért primer összehasonlításuk – ahogyan az a tanulmányban található – értelmetlen. A vízművek a bekötött lakásokat tartja nyilván, de van, ahol csak a főmérőket, és ebből becslik a ténylegesen bekötött lakások számát, ezért ezeket az adatokat is óvatosan kell kezelni. A nagyvárosi szociális kiadásokat 15 éves idősorban kezelni értelmetlen, mert az utóbbi másfél évtized alatt a szociális ellátások tartalma legalább fél tucatszor változott meg alapvetően. A munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok teljesen eltérnek a Központi Statisztikai Hivatalnál, a munkaügyi központoknál és a nemzetközi nyilvántartásokban, ezért azokból – különösen a trendeket nézve – tetszőleges következtetések vonhatók le.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz-MPSZ politikusa
ÚJSZERŰ AUDIT. A Demos auditja kétségtelenül újszerű abból a szempontból, hogy forráskritika egyáltalán nincs benne, és még akkor sem találhatunk semmilyen érdemi elemzést az adatokról, ha az egymást követő táblákban nyilvánvaló az ellentmondás. A tanulmány közli például, hogy Debrecenben a vizsgált időszakban 6 ezer lakást kapcsoltak be a vízhálózatba, de máshol kiderül, hogy 11 ezer lakás épült. Ha hozzávesszük, hogy új lakásra csak víziközmű-csatlakozással lehet engedélyt kapni, mi van 5 ezer lakással? Nyilvánvaló az ellentmondás, de nincs magyarázat. Máshol a szerzők közlik, hogy a Debreceni Egyetem természettudományi karára 2004-ben jelentősen csökkent a beiratkozás, és ez nem jó. Ugyanakkor kiderül, hogy az egyetemen új informatikai kar alakult, ami viszont örvendetes. Tehát a tanulmány készítőinek fogalmuk sincs arról, hogy az informatikai a természettudományi karból vált ki.
A Demos mindenfajta komolyabb megfontolás nélkül használt föl adatokat. Az „auditot” más kutatóhelyek (Magyar Tudományos Akadémia, Debreceni Egyetem) tanulmányaival összevetve kiderül, hogy a Demos adatai zömében használhatatlanok. Azzal pedig végképp nincs mit kezdeni, ha a Demos azt írja, hogy Debrecenben nem épült önkormányzati bérlakás az elmúlt tizenöt évben. Ezzel szemben a vizsgált városok közül Debrecen építette a legtöbbet, 468 darabot. A zöldterületek aránya a város belterületén nem 1 százalék, hanem 26 százalék, a szociális ellátottak száma nem 1500, hanem több tízezer. A foglalkoztatási adatok más képet mutatnak, mint amit a tanulmány állít. A sort hosszan lehetne folytatni.
TANULSÁGOS SZELEKCIÓ. A fentiek csak illusztrációi annak, hogy a Demos auditja szakmai szempontból felettébb kétes értékű. Az is nagyon tanulságos, hogy mi van a tanulmányban, illetve mi nincs. Nincs említés a Debreceni Repülőtérről (óh, stratégia!), a Debrecenben található úthálózat fajlagos hosszáról, minőségéről, a tranzitforgalom nagyságáról, a háztartások jövedelméről, Debrecen népességszámáról, nappali népességéről, az ingázókról, a bérlakások és nem bérlakások arányáról, a vállalkozások munkavállalókra jutó fajlagos jövedelméről – hogy csak találomra említsünk néhány dolgot. Van viszont szó a régió búza- és kukoricatermés-átlagáról, a régió halálos közlekedési baleseteinek alakulásáról, a régió sertésállományáról, s arról, hogy a közép-európai térségben az emberek a „tradicionális-szekuláris” értékek vagy a „túlélés-önmegvalósítás” skálán helyezik el magukat. Egyébként az Észak-Alföldön ezek a mutatók 0,23, illetőleg mínusz 0,65 értékeket vesznek föl, míg például Észak-Erdélyben 0,57-et és mínusz 0,38-at, vagyis Észak-Erdélyben az emberek inkább magukénak érzik a szekuláris értékeket, és inkább önmegvalósítás-pártiak, mint a magyarországi régióban. Most aztán tudjuk, mitől döglik a légy! Annyiban viszont segít a Demos az eligazodásban, hogy tanulmánya végére egy szocialista kampányszórólapot illesztett, az MSZP megyei elnökének ajánlásával. Gondolom, azért, hogy ha eddig valaki nem jött volna rá, hogy miről van szó, a végére neki is leessen a tantusz.
Az írás válasz Dessewffy Tibornak, a Demos Magyarország elnökének cikkére (Fények és árnyak – Figyelő, 2006/7. szám).
