Gansperger Gyula

– Elődje, Bajnai Gordon karácsonyi lapszámunkban azt nyilatkozta: átlátható, letisztult, növekvő, jelentős likviditással rendelkező és elemeiben is nyereséges céget hagyott maga után. Ha jól értem, Önnek már semmi dolga.

– Bajnai Gordon nem állított valótlant. Tényleg ezekkel a kondíciókkal adta át a vállalatot, de hadd tegyem hozzá, hogy három éve pénzügyi vezérigazgató-helyettesként magam is a Wallist erősítem. Nem mondanám, hogy semmi dolgom. Bár a helyzet jó, legalább ilyen nagy feladat fenntartani a nyerő szériát, és tovább növelni a vállalat vagyonát.

– Talán segíthet benne, hogy miközben Veres Tibort, a Wallis alapító-tulajdonos-elnökét sokan a mai kormányoldal híveként tartják számon, Önt a másik oldalhoz sorolják; a Fidesz-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezére is volt. A Wallis-csoport politikailag kiegyensúlyozottnak tekinthető tehát?

– Nem idebent kell politizálni, ugyanakkor azt gondolom, minden nagyvállalatnak ápolnia kell a kapcsolatot a politikával és az államigazgatási szervekkel. Mi ezt megtesszük, de igyekszünk nem túljátszani a szerepünket.

– Úgy hírlik, Ön tagja Orbán Viktor legszűkebb tanácsadói testületének. Ezt könnyen egyezteti össze jelenlegi pozíciójával?

– Téved, semmilyen tanácsadói testületnek nem vagyok a tagja. Soha nem voltam politikus, még ÁPV Rt.-vezérként sem tartottam magam annak. A szakmaiság miatt viszont fontosnak tartanám, ha a politikusok érdemben meghallgatnák az üzleti élet mérvadó szereplőinek véleményét. Jelenleg ugyanis az effajta találkozások jobbára protokolláris jellegűek.

– Ön nyitna az üzleti szféra felé, ha a kormányváltás a pénzügyi vagy a gazdasági tárca élén találná?

– Nem játszottam el ezzel a gondolattal, ráadásul megkeresést sem kaptam ez ügyben. Nem szeretnék politikai feladatot vállalni. Húszévi pályafutásomból mindössze négyet töltöttem az állam kötelékében, tizenhatot a magánszektorban. A Wallisnál amúgy is hosszabb távra tervezek.

– Akkor biztos fel tud világosítani, hogy e rendkívül szerteágazó tevékenységű cégcsoportnak melyik profilját készül megerősíteni.

– Nem ágazatokban, hanem alapvetően cégekben gondolkodunk, de például az ingatlanfejlesztésben kiemelkedő növekedési lehetőséget látunk, úgyhogy ebben tovább erősítünk. Autós területünk letisztult, átláthatóvá vált. Az uniós csatlakozást követő változások nyomán már csak néhány márkára összpontosítunk, és márkakereskedéseink számát sem bővítjük. Magasabb forgalmat várunk a padlógyártásra koncentráló Graboplasttól, amely az elmúlt évek során 4 milliárd forintot invesztált új gyártókapacitásokba. Ezenkívül továbbra is nyitottak vagyunk az informatikai befektetések felé, de új irányként hiszünk az alternatív energiahasznosításban is.

– A Wallisnál eddigi tevékenységük legnagyobb bukásaként értékelték a Hajdú-BÉT reorganizációját. A madárinfluenza idején gondolom, nem sajnálja, hogy portfólión kívül tudja a céget?

– A Hajdú-BÉT lezárásán már túl vagyunk. Ha a magánvéleményemre kíváncsi, azt mondom, minden évben akad a madárinfluenzát körüllengőhöz hasonló nagyságrendű pánik, amit az államnak és a szakmai szervezeteknek tudniuk kell kezelni.

– A politika azonban gyakorta mással van elfoglalva: mostanság például az üzleti hírszerzés mellé felzárkózó politikai hírszerzés a téma. Mennyire tartja a „módszert” etikusnak, és mit gondol, hol a határ?

– Felfokozott politikai küzdelemben minden hangosabbá válik. Ha konkrétan a szerverügyre gondol: az újságolvasó szintjén nehéz ítélkezni, de a hatósági eljárást le kell folytatni, s ha van bűnös, akkor annak bűnhődnie kell. Ugyanakkor minden információs rendszert megfelelően kell védeni annak érdekében, hogy minél kevesebb támadási felület maradjon.