Gazdaság

Gyülekeznek a viharfelhők a tőzsdén

Bár viszonylag jól tartja magát a BUX, már látszanak egy régiós tőkekivonás jelei, és erősödnek a hazai makroaggodalmak. A populista kampányígéretek miatt lassan átadhatjuk hazánk elemzését a Latin-Amerika-szakértőknek.

Amilyen jól indult a január, olyan aggasztó jelekkel fejeződött be. A BUX immár második hete csökken, ami önmagában még nem olyan drámai, de a régióban a tőkekivonás jelei mutatkoznak, és ez nem jelent túl jót a piac számára.

Lengyel dörrenések

A figyelmeztető lövések a héten Lengyelországban dörrentek el. A varsói börze vezető részvényeinek árfolyammozgását tükröző WIG20 a héten 6 százalékot esett. A zuhanást a KGHM bányavállalat indította el, amely pocsék negyedik negyedéves eredményt produkált és ez felhívta a figyelmet arra, hogy más társaságok is a vártnál rosszabb eredményeket publikálhatnak. Az sem volt szokásos és bíztató, hogy a hatalmas 4,5 százalékos keddi zuhanás után nem tudott talpra állni a piac, a befektetők az alacsonyabb szinteket sem tartották vonzónak. A lengyel piac a hét utolsó napján aztán folytatta mélyrepülését és 2,1 százalékot esett a bank- és olajpapírok vezetésével.

Mol – jobb a szektorátlagnál

A hazai olajtársaság, a Mol sem tudhat egy sikeres hetet a háta mögött, hiszen a héten 3,4 százalékot esett, nem kis részben a Brent típusú olaj 2 dollárt meghaladó árcsökkenése miatt. A Mol azonban még így is túlteljesítette a szektort, ahol a befektetők helyenként nagyon meredek veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. A felülteljesítést segítette, hogy számos elemző adott ki pozitív hangvételű elemzést, így az ING, a Lehman és a Merrill Lynch is vételre ajánlja a magyar olajmultit.

Makrofélelmek cibálják az OTP-t

A hazai vesztesek listáját az OTP vezeti a maga 4 százalékos esésével. Az OTP-vel kapcsolatban semmilyen vállalati hír nem látott napvilágot, így az árfolyamesést elsősorban a makrogazdasági félelmekkel lehet kapcsolatba hozni. Ahogy a pártok belemelegednek a kampányba és egymásra licitálva tesznek irreális populista ígéreteket, úgy fogja az átlagos befektető a fejét, hogy hátha nem csinálják meg a felét sem, mert különben csődbe megy az ország. A piac leginkább a mind a két párt által hangsúlyozott adócsökkentéstől tart, ugyanis Magyarországon az államháztartási reformot nem a bevételi oldallal, hanem a kiadási oldallal kellene kezdeni.

Abban az esetben, hogyha az új kormány az adócsökkentésbe nem drasztikus kiadáslefaragás mellett kezd, akkor a befektetők lassan átadhatják Magyarország elemzését a Latin-Amerika-szakértőknek. Azt persze mondanunk sem kell, hogy egy latin-amerikai OTP Bank kevesebbet ér, mint egy magyar OTP. Na ezért esik az árfolyam.

Minden tekintet a gyógyszerpapírokon

És mielőtt azt hinnénk, hogy minden esik, akkor jönnek a gyógyszeripari cégek. A Richter és az Egis árfolyamát nem zavarja, hogy esik New York, esik London, esik Budapest, esik Varsó, ők ketten csak zakatolnak tovább – felfelé, miáltal a héten mind a ketten történelmi csúcsra értek. A költői kérdést, hogy meddig vezet még fel lépcső, már fel sem merjük tenni. Az összes elemző célárfolyamát meghaladta a tőzsdei részvényárfolyam, és nagyon várjuk már a negyedik negyedéves gyorsjelentést, hogy valóban annyira hihetetlenül erős lesz-e, mint ahogyan azt mindenki hiszi.

De egyet biztosan lehet tudni, hogyha nem, akkor Isten kegyelmezzen az árfolyamnak, mert az olyat szakadna, hogy belenyekkenne a piac. Az Egis esetében már a hét utolsó napján elszakadt a cérna. A kisebbik gyógyszergyári papír árfolyama nem kevesebb, mint 5,6 százalékkal szállt alá a mélybe. De a döbbenetes az, hogy még egy ilyen pokoli nap után is a hetet összességében 1 százalékot meghaladó mértékű nyereséggel zárta.

Bátortalan búcsú Greenspantől

A nemzetközi piacokon sem éppen az örömmámor volt az általános, de azért a jelentősebb esést sikerült elkerülni. Londonban a FTSE mindössze fél százalékot csökkent, míg Amerikában az S&P 500 1,3 százalékkal, a Nasdaq pedig 1,4 százalékkal esett. A piac így bátortalanul búcsúzott Alan Greenspantől, aki 18 és fél évig volt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke. A héten a Fed Greenspan utolsó ülésén negyedszázalékos kamatemelésről határozott, ezzel 4,5 százalékra emelvén a kamatot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik