Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a hírekben szereplő csomagról azt mondta: az piaci szempontból mindenképpen olyan pozitív fejlemény, amellyel a kormány „meglehetős mennyiségű időt nyert”.
Desbarres szerint a GDP-érték több mint fél százalékával egyenértékű csomagról lenne szó 350 milliárd forintos megtakarítás esetén, és ez elég lenne az idei költségvetés „sínen tartásához”. Egy ilyen méretű csomag elégséges lehet „a jelenlegi lyukak” betömködésére, újabb elcsúszások esetén azonban felmerül a kérdés, hogy a kormány képes és hajlandó lesz-e további intézkedésekre – mondta.
Látszik a hajlandóság
Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke az szintén azt mondta, hogy a szerdai értesülésekben szereplő csomag jó irányba tett lépés lenne. Evans szerint a piacok, az EU-bizottság és a hitelminősítők késznek mutatkoztak arra, hogy a választások után adjanak bizonyos időt, jó eséllyel néhány hónapot a kormánynak valamilyen kiigazító csomag összeállítására. A BoA vezető londoni elemzője szerint úgy tűnik, hogy a kormány most egy kiigazítási csomag „vázát” állította össze.
Már ez is azonban jelentős mértékben csökkenti rövid távon a piaci bizonytalanságot, mivel legalább azt megmutatja, hogy a kormány valószínűleg most már hajlandó megtenni néhányat azon lépések közül, amelyeket az elmúlt években nem tudott vagy nem akart megtenni.
Evans szerint ugyanakkor valamelyest aggályos, hogy a kormány esetleg túlzott hangsúlyt helyez a bevételnövelésre a kiadáscsökkentés helyett. Az elemző mindazonáltal úgy vélte: a kormány ezzel „kihúzhatja a nyarat” úgy, hogy a csomagnak viszonylag csekély támogatottsági hatása lesz az októberi helyhatósági választások előtt. Hozzátette: az intézkedés egy időre valószínűleg a hitelminősítőknek is elégséges lesz.
A kiadáscsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt
Mind a Standard & Poor’s, mint a Moody’s Investors Service leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben a magyar szuverén adósosztályzatra, a Fitch Ratings pedig már fél éve vissza is minősítette a magyar adósságot a közepes befektetői „BBB” sávba.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató naponta összeállított európai feltörekvő piaci helyzetértékelésének szerdai kiadása szerint is inkább a kiadáscsökkentésre, semmint a bevételnövelésre kellene összpontosítani. Az elemzés szerint hitelességi szempontból rövid távon az adóemelés a jobb megoldás, mivel ennek végrehajtása könnyen ellenőrizhető. A minisztériumi kiadások visszafogása a gyakorlatban gyakran csak a kiadások késleltetését jelentette, az alapstruktúrák változtatása nélkül. Hosszú távon azonban „szerencsétlen és valószínűleg fenntarthatatlan” lenne, ha a kormány jórészt adóemelésekre támaszkodna.
Magyarországon az állami kiadás a GDP-érték 50 százaléka felett van, és arányosan az ötödik legmagasabb az EU-ban, Skandinávia és Franciaország után. A GDP-arányos kormányzati bevételek már most is a legmagasabbak a térségben, és meghaladják még a németországi arányt is – áll a Goldman Sachs szerdai londoni elemzésében.
A befektetési ház szerint a probléma ott van, hogy a kiadási oldalon nincs hatékony ellenőrzés, és az adóemelés azzal a kockázattal jár, hogy az állam ezt a bevételi többletet is elkölti, a költségvetési hiány csökkentése helyett.
Egyik múlt heti elemzésében a Goldman Sachs azt írta: ha sikerülne is erről a szintről 2008-ra a maastrichti feltételrendszer által előírt 3 százalékos felső határra szorítani az államháztartási deficitet a 2010-es eurócsatlakozás végett, a ház szerint az euróövezeti jegybank (EKB) ezt a hiánycsökkentési ütemet túl gyorsnak minősítené ahhoz, hogy fenntarthatónak fogadja el.
