Októberhez képest az infláció 0,2 százalékos volt, míg az első tizenegy hónapban 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a KSH adatai szerint. Novemberben a havi maginfláció 0,4 százalék, az éves 4,6 százalék volt.
Az idén novemberben az élelmiszerárak egy hónap alatt 1,4 százalékkal nőttek. Az átlagot meghaladó 10,8 százalékos növekedés meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – körében történt.
Az elmúlt egy év alatt, 2005 novemberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6 százalékkal nőttek. Ezen belül jelentős volt a szóródás: az idényáras élelmiszerek 31,7, a cukor 25,7, a sertéshús 20,6, a péksütemények 17,9, a liszt 16,3, a kenyér 14,5, a tojás 14,0, a tej 13,2 százalékkal drágult.
A háztartási energia átlag felett drágult
A háztartási energia átlagot meghaladó, 17,2 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 30,1 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk esetében szintén az átlagosnál nagyobb mértékű, 7,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékos, az egyéb cikkek 1 százalékos, valamint a szolgáltatások 5 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, ez utóbbin belül a szemétszállítás 10,3, a csatornadíj 9,8, a vízdíj 7,8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005. novemberben.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint decemberben 6,6 százalékos, az év egészében 3,9 százalékos inflációval lehet számolni.
A jövő év jelentős áremeléssel kezdődik
Januárban jelentős áremelkedés várható: egyrészt kiesik az év eleji áfacsökkentés hatása, azonban szinte minden hatósági áras termék és szolgáltatás ára jelentősen emelkedik: januárban már 7,6 százalékos, februárban 8,2, április–június között 8,6-8,8 százalék közötti infláció várható, amely az év végére 5,4 százalékig mérséklődik, a 2007. évi átlagos infláció 7,4 százalékos lehet.
A piacok feltehetően nem reagálnak az inflációs adatokra, az MNB várhatóan változatlanul hagyja a kamatlábat a jövő hét hétfői ülésen.
Jövőre 6,3-6,7 százalékos infláció
Az idén decemberben 6,6-7,0 százalékos 12 havi, a jövő év átlagában pedig 6,3-6,7 százalékos inflációt várnak az MTI által megkérdezett elemzők, miután novemberben a fogyasztói árak 0,2 százalékkal nőttek októberhez képest, és 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Nem okozott meglepetést a novemberi inflációs jelentés, így a piaci reakciók is semlegesek – mondta Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy a maginfláció egy hónap alatt 0,4 százalékkal, 12 hónap alatt pedig 4,6 százalékkal nőtt, ami a kormányzat által meghozott fiskális, illetve árkiigazító csomag hatását is mutatja.
Az idén decemberre 6,6 százalékos 12 havi inflációt prognosztizál a bank, a jövő évi átlagos előrejelzés pedig 6,7 százalék – közölte az elemző. Nyeste Orsolya szerint a jövő év második negyedévében 8 százalék felett tetőzik az árhullám, azután lassú csökkenés várható.
A januárban kamatemelés
„A most megjelent inflációs adat után tisztábbá vált a kép, így decemberben várhatóan nem emel kamatot a jegybank, ugyanakkor jövő év elején nem lehet kizárni egy ilyen lépést” – fogalmazott az Erste Bank elemzője.
Hasonlóan vélekedik Szegő Márta, a HVB Bank vezető elemzője is, aki valószínűbbnek tartja a januári 25 bázispontos kamatemelést, megjegyezve, hogy ha az euró árfolyama továbbra is 254-257 forint körül mozog, akkor feleslegessé is válhat a kamatváltoztatás.
A novemberi inflációs adatnál is feltűnő az élelmiszerárak havi 1,4 százalékos emelkedése, s ezen belül is az idényáras élelmiszerek közel 11 százalékos drágulása – mondta Szegő Márta. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az import gyümölcsárak a július-szeptemberi forintgyengülés miatt futottak el, a húsárak pedig csak „visszaemelkedtek arra a szintre, ahol jó néhány éve voltak”.
Az elemző rámutatott arra, hogy amíg korábban az erős forint miatt a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati cikkek ára folyamatosan csökkent, addig az utóbbi hónapokban ez már nem érvényesült, a ruházat drágult, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig stagnált.
Január lesz a kritikus hónap
Decemberre 0,3 százalékos havi és 7 százalékos 12 havi árindex várható, az idei év egészére pedig 3,9-4,0 százalék – közölte a HVB Bank előrejelzését Szegő Márta.
Január lesz a kritikus hónap, amikor az újabb energia áremelés nyomán 2-2,5 százalékos havi áremelkedés is elképzelhető, a 8 százalék inflációs körüli csúcs az év közepén esedékes, a jövő év végére viszont már ismét 4 százalékra esik vissza az 12 havi infláció, ami 6,3-6,5 százalékos éves átlagot jelent – mondta Szegő Márta.
