Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2006. június 30-ig adott határidőt a cégeknek, hogy önkéntesen „átminősítsék” a színlelt szerződéseket. Az ilyen szerződések esetében a „megbízott” tulajdonképpen állandó alkalmazásban áll a cégnél, ám például evás vállalkozóként lényegesen kevesebb adót fizet, a cég pedig nem kötelezett járulékok fizetésére.
Ügyvédi körökből származó információk alapján azonban az APEH már a moratórium lejárta előtt elkezdett vizsgálódni és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az APEH több budapesti iroda esetében is aggályosnak találta, hogy az ügyvédi irodák megbízási szerződéssel „kvázi” alvállalkozóként alkalmaztak olyan ügyvédeket, akik nem tagjai az adott irodának, ám a szerződésekben dominált a munkajogi elem. Ez esetben pedig az adóhivatal átminősíttetheti a szerződéseket.
Bánáti úgy tudja, hogy több iroda bírósághoz fordult az APEH szándéka miatt, és van, ahol per is folyamatban van, de bírósági döntés még nem született.
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elmondta, hogy az Alkotmánybíróságnak az ügyvéd közjogi státusával kapcsolatosan kifejtett álláspontja és az ezzel összhangot mutató korábbi APEH-álláspont szerint az ügyvéd közjogi szereplő, és jogviszonyának megítélésekor a státus az irányadó. Ekkor az APEH ellenőrzési elnökhelyettese, Vámosi-Nagy Szabolcs úgy nyilatkozott, hogy nem lehet átminősíteni a megbízási szerződéseket alkalmazotti viszonnyá.
„A közjogi státusban lévő és kizárólagos ügyvédi tevékenységet végző ügyvéd megbízási jogviszonyait – a speciális közjogi kivételszabály folytán – akkor sem lehet munkaviszonnyá átminősíteni, ha az úgynevezett »másodlagos« jegyek is bizonyíthatóak a jogviszonyban. Ha a felek akarata ügyvédi jogviszony végzésére irányult és az ügyvédek azt is végeztek, akkor a színlelés polgári jogilag is kizárt” – tette hozzá Réti.
Az APEH eddigi, irodáknál végzett vizsgálatai során egyes esetekben pénzbüntetést is kiszabott. Ezeket a határozatokat az irodák bíróság elé vitték, és az APEH módosította határozatait. Ennek értelmében jelenleg nincs pénzügyi követelése az irodákkal szemben, ám a jogalap kérdésében továbbra is vita van.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
