Az Egyensúly és növekedés című könyvből a Heti Válasz közöl olyan fontos részleteket, amelyekből egyebek között például kiderül, miért teljesített jobban nálunk 1990 és 2010 között Szlovákia, Cseh– és Lengyelország. Azért, mert Magyarországon ebben az időszakban „végig az »egyensúly vagy növekedés« gazdaságpolitikai képlete érvényesült. De akkor jött Orbán és persze Matolcsy, aki így emlékszik.
„Ezt a dilemmát haladta meg, »ezt oldotta fel a 2010 és 2014 közötti sikeres egyensúlyi helyreállítás, valamint az eredményes gazdasági stabilizáció következtében újból beinduló növekedés”. Matolcsy szerint az új gazdaságpolitika lényege leírható a »növekedés+foglalkoztatás=fenntartható egyensúly« képlettel.
A 2. Orbán-kormány – első gazdasági minisztere szerint – rettenetes állapotban vették át az országot. Egyszerre volt költségvetési, pénzügyi, gazdaságszerkezeti, társadalmi és politikai válság, miközben a mélyben még egy erkölcsi is krízis is meghúzódott. A gyógyír egy új stratégia lett, amelynek lényegét 700 oldalon taglalja Matolcsy, aki – már MNB elnökként – nem feledkezik meg monetáris politikai stabilizációs szerepéről sem. Egy válságperiódus után ugyanis a stabilizáció csak a költségvetési és a monetáris politika összehangolásával képzelhető el.
Az MNB a könyvsorozattal “a közgazdasági elmélet és monetáris politikai gyakorlat terén kíván tudományos ismeretterjesztést biztosítani”. Matolcsy Györgyét tankönyvnek is használják majd, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban közgazdász-képzést indított.
