A cégbíróságok feladata a társaságok törvényes működésének felügyelete, helyreállítása. Ha egy cég „fantomizálódott”, tehát a bíróság észleli, hogy eltűnt a székhelyéről és a vezető tisztségviselői sem találhatók meg, akkor ez felveti a cég tagjainak felelősségét, hiszen nem tették meg az elvárható lépéseket a cég törvényes működése érdekében. Ezért a cégbíróság ilyen esetben – első lépésként – a Cégközlönyben közzétett végzésében felhívja a cég tagjait arra, hogy 60 napon belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében (vagyis jelentsék be a cég székhelyére, működésére, illetve a vezető tisztségviselők lakóhelyére vonatkozó új adatokat).
Amennyiben a cég valóban csak hanyagságból nem jelentette be a cégbíróságon új székhelyét, illetve vezető tisztségviselői lakhelyének változását, akkor mindent meg fog tenni azért, hogy a bíróság ne szüntesse meg a társaságot. Erre az esetre vonatkozik az a törvény adta lehetőség, hogy a tulajdonosok taggyűlést hívhassanak össze.
A cégbíróság külön felhívása mellőzhető, ha az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag székhelye külföldön van, és nincs kézbesítési megbízottja Magyarországon. Ha a céget kizárólag olyan személy képviseli, akinek a képviseleti megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből, akkor a bíróság egyből megindíthatja a megszüntetési eljárást a vállalkozással szemben.
Szintén február 3-tól alkalmazható az új szabály, hogy a társaságoknak, amelyek devizában vezetik könyvelésüket, az európai részvénytársaságoknak és az európai gazdasági egyesüléseknek nem forintban kell meghatározniuk jegyzett tőkéjüket. Az eddigi előírás a devizakülföldi társaságnak és az európai részvénytársaságnak adta meg ezt a lehetőséget. Ha változik a cég jegyzett tőkéjének pénzneme, akkor az a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
