Szankció
A jogszabály szankciórendszert is tartalmaz arra az esetre, ha valaki jogtalanul, az összeférhetetlenségi, vagy nyilvántartási, jelentéstételi szabályokat megszegve végzi a tevékenységet. Az illető a jogsértések számától függően 1-3 évre lenne eltiltható a tevékenységtől, ám egy szocialista módosító szerint az eltiltás időtartama akár 5-10 év is lehetne.
Amennyiben meg tudnak egyezni a módosító indítványok kérdésében a parlamenti pártok, akkor még februárban elfogadhatják a lobbitörvény – írja a Napi Gazdaság. Ugyan az érdekkijárás tevékenységét már az Orbán-kabinet is megkísérelte szabályozni, ám a jelenlegi tervezettől teljesen eltérő alapkoncepcióval. A korábbi törvénytervezet központjában a korrupcióellenesség állt, míg az Országgyűlés most egy a lobbizást üzletszerű tevékenységként felfogó, és annak annak legális formáira kitérő javaslatot tárgyalhat. A törvény alapkoncepciójának sokat vitatott pontja, hogy az érdekérvényesítésnek ezt a formáját csak az azt üzletszerűen, illetve azt megbízás alapján végző, megfelelő képesítéssel rendelkező személyek, illetve szervezetek számára teszi lehetővé. Tehát nem tartoznak a tervezet hatálya alá a társadalmi és civil szervezetek, az önkormányzatok és az azok tulajdonában álló cégek vezetői, de azok a vállalatvezetők sem, akik menedzseri vagy igazgatói pozíciójuknál fogva végeznek alkalomadtán érdekérvényesítő tevékenységet.
A törvényjavaslat személyi hatályát több módosító indítvány is változtatná. Dávid Ibolya, az MDF elnöke a civil és érdek-képviseleti szervezetek integrálását javasolja. Vastagh Pál szocialista képviselő pedig kivenné a tervezetből az önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tagjait, tisztségviselőit és felügyelőbizottsági tagjait a lobbizástól eltiltó passzust. Szerinte ugyanis a szóban forgó személyek szakértelme ugyanis ezt megindokolja. A megkötés ebben az esetben csupán az, hogy saját önkormányzatuk ügyeiben nem járhatnak el.
Komoly változást jelenthet, ha a parlament megszavazza a tervezet tárgyi hatályát módosító javaslatokat, amelyeket hasonló tartalommal a Fidesz és az SZDSZ nyújtott be. Mindkét párt úgy véli, hogy a lobbizást nem szabad megengedni minden közhatalmi döntésnél, csupán a normatív, vagyis jogszabályalkotáshoz kötődő döntések esetében – írja a lap. A pártok elutasítják a hatósági, a koncessziós és a közbeszerzési ügyekben való érdekkijárást. Szerintük ezek lefolyását egyértelműen más jogszabályok határozzák meg. A Fidesz ezért csak akkor szavazza meg a jogszabályt, ha az ezzel a módosítással kerül végszavazásra – mondta a napi gazdaságnak Répássy Róbert, a párt képviselője. Az SZDSZ fenntartja a Kóródi Mária és Kis Zoltán képviselők által jegyzett javaslatot a februári szavazáskor, ám azt egyelőre nem döntötte el, hogy a végszavazáskor kötik-e voksukat e módosítóhoz – közölte Kóródi Mária.
A tervezet lényeges eleme a lobbista beszámoltatásának, illetve tevékenysége nyomon követésének rendszere. Az eredeti javaslat szerint csak a majdan egy kormányrendelet által meghatározandó szervezetben nyilvántartott személyek folytathatnak lobbitevékenységet, amelyről negyedévente kellene nyilvános jelentést írniuk. Ám a szakma kívánságának megfelelően egy kormánypárti módosító fél évre változtatná a jelentéstételi kötelezettség periódusát. Ezzel szemben a Fidesz megfordítaná a számon kérés logikáját. A párt szerint nem csak a lobbista, hanem a döntéshozó számára is elő kell írni beszámolási kötelezettséget, mégpedig a kérdéses döntés megszületését megelőző időzítéssel. Ehhez hasonló megoldást alkalmaz a tavaly hatályba lépett lengyel lobbitörvény.
