Svájcba a síléceit is magával viszi, ám aligha lesz sok ideje sportolni Balogh Tibornak. A Holografika Kft. ügyvezető igazgatója január utolsó hetében a Világgazdasági Fórum (VF) davosi csúcsértekezletén vesz részt, ahol előzetes programja szerint szusszanásnyi ideje sem lesz a fogadások és tárgyalások közepette. Meghívóját a híres rendezvényre annak köszönheti, hogy cégét a VF nemrég beválasztotta a világ „technológiai úttörőinek” sorába. Évente összesen legfeljebb félszáz (ezúttal 36) társaság büszkélkedhet ezzel címmel; a magyar vállalkozás – Közép- és Kelet-Európából egyedüliként – a „Holovízióval”, vagyis háromdimenziós megjelenítő eszközének technológiájával (egyszerűsített leírását lásd külön) nyerte meg a zsűrit.
BaloghTibor ügyvezető. Kapitális kilátások.
KAPCSOLATI TŐKE. „Rendkívül jó lehetőségek nyílhatnak meg a cég előtt Davosban” – mondja Balogh Tibor. Az ügyvezető szerint a VF listájára való felkerülésnek óriási presztízsértéke van világszerte, mert „ez nem egy belterjes díj, ahol az egymást ismerők évről évre leosztják a helyezéseket”. A VF kiválasztottjának lenni azt jelenti, hogy a cég által képviselt technológia „hivatalosan” is a potenciálisan nagy jövőformáló újítások közé került. A Holografikát mostantól kezdve három éven keresztül a Világgazdasági Fórum „protezsálja”, sorra érkeznek majd Budapestre a meghívók, hogy a cég neves eseményeken világszerte mutassa be megoldásait. „Olyan kapcsolati tőkét építhetünk ki ez idő alatt, amely kulcsfontosságú a társaság piaci sikerének érdekében” – ad hangot várakozásainak Balogh.
A díszes meghívók egyébként Kispesten landolnak. Itt van a Holografika irodája, de nagy tétben lehetne fogadni arra: még a pár házzal arrébb lakók sem tudják, hogy itt készül a háromdimenziós megjelenítés, végső soron a televíziózás forradalmian új technológiai alapja. Mi sem jelzi jobban a magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetét, mint az, hogy a Holovíziót lényegében 7-8 éve itt fejleszti egy csapat, amelynek létszáma – a külső partnereket leszámítva – ma sem lépi túl a 20 főt. „Ha a Szilícium-völgyben lenne ez az iroda, a szemközti kávézóban egy kellemes ebéd alatt meg lehetne egyezni egy olyan kockázati vagy szakmai befektetővel, amely finanszírozná a világsikert” – jegyzi meg egy szakértő. A magyar valóság ezzel szemben az, hogy a kockázati tőke nálunk jóval kisebb számokban gondolkodik, így a cégnek más a fejlődési ciklusa. A Holografika alapító-tulajdonosa az 1992-ben kikristályosodó ötletéből, saját erőből, lépésről lépésre fejlesztette a termékeket arra a szintre, hogy azok végül a sorozatgyártásra is alkalmasak legyenek. Balogh Tibor ugyanakkor óva int attól, hogy bárki lebecsülje a K+F támogatások szerepét. „Mi a magyar és az uniós forrásokhoz egyaránt jól hozzáférünk, és ez fontos szerepet játszik a tevékenységünkben” – szögezi le. Mindenesetre a külső szemlélő számára egyelőre nem tűnik úgy, hogy Magyarországon a „csapból is a Holografika folyna”, támogatva a céget abban, hogy egy kis országból – például a Nokiáéhoz hasonló – nemzetközi üzleti áttörést hajtson végre. Pedig a Holovíziók 2004 óta piacon vannak, a társaság a pályázati pénzek mellett ezek értékesítéséből fedezi a fejlesztés költségeit.
A Holografika technológiai cégként Brüsszelből, az EU VI-os keretprogramjában az egyik legsikeresebb magyar pályázóként, tavalyelőtt 2 millió euró támogatást nyert el, 2005-ben pedig további 1 millió euró odaítélésének örülhetett. „Számtalan további projektrészvételt is kínáltak, és újabb pénzek is jöhetnének Magyarországra, az igazi korlátot azonban az szabja, hogy minden uniós euró mellé oda kell tennünk a hazai önrészt” – mondja az ügyvezető. Márpedig a Holovízió fejlesztése és gyártása költséges mulatság, ennél több pénzre lesz szükség, ha a háromdimenziós megjelenítők világpiacán labdába akarnak rúgni. A Holografika egyébként 2004-ig Balogh Tibor egyéni cégeként működött, és lényegében a tőkebevonás szükségessége késztette arra, hogy kft.-vé alakuljon. Így tudott megjelenni a társaságban a Videoton Holding, amely kezdetben 5 százalékos részesedést vásárolt, és ezt lehetősége van bizonyos mértékig növelni. „A Videoton azonnal meglátta a jövő lehetőségét a technológiában, és szükség esetén az ipari hátteret is adhatja a Holografikának” – utal Balogh arra, hogy a sorozatgyártást már nem lehet a jelenlegi méretek között elképzelni. „Egy gyors növekedés előtt álló cég esetében okosan kell egyensúlyozni, hogy a befektetések révén kellő időben, kellő erővel tudjunk lépni, és esetünkben – minthogy a megjelenítőinket Japántól kezdve az Egyesült Államokig mindenütt használhatják – lényegében globális üzlet felépítésébe fogni úgy, hogy közben a kontrollt ne veszítsük el” – teszi hozzá.
LICENCELADÁSOK. Ennek elmulasztásával az ígéretes magyar feltalálók sajnos tipikusnak nevezhető sorsára juthatnának, akik végül nem sokat profitáltak saját találmányaikból (Figyelő, 2005/49. szám). Az ügyvezető számára egyértelmű, hogy a háromdimenziós tévék magyarországi gyártásának megvalósítása mellett világméretben licenceladások révén lehet terjeszkedni és együttműködéseket megalapozni. „Természetesen nem fogom bánni, ha a licencünk alapján Ázsiából terítik a világnak azon a felén a termékeinket” – utal a lehetőségekre az ügyvezető. „Szükségünk lesz egy erős jogászcsapatra is, hiszen a szabadalmak akkor érnek valamit, ha azoknak érvényt is tudunk szerezni” – teszi hozzá.
A Stanford Resources piackutató cég adatai szerint a megjelenítők összesített világpiaci forgalma 2004-ben 60 milliárd euró volt, és 2005-től számított öt esztendőben évi 8 százaléknál nagyobb növekedés várható. Ezen belül a háromdimenziós megjelenítők piaca viszonylag alacsony bázisról, de 2-3-szor gyorsabban nő. A Holografika úgy véli, olyan pozícióban van, hogy ez utóbbi szegmensben mintegy 10 százalékos részesedést meg tud majd szerezni. A kisméretű háromdimenziós monitorok esetében ugyan elképzelhető különféle technológiák együttélése, a nagyképernyős készülékeknél azonban a szabadalmak alapján majdhogynem egyeduralkodó lehet a magyar vállalkozás.
A Holovízió
A Holovízió kifejezés a Holografika Kft. védett márkaneve. Olyan megjelenítőket (monitorokat, képernyőket) takar, amelyek egy bizonyos, szabadalom által védett technológiai eljárással képesek háromdimenziós képet alkotni. Egyedisége azt is jelenti többek között, hogy a Holovízión megjelenő álló- vagy mozgóképek nézéséhez nem kell speciális szemüveget felvenni. A képernyő tulajdonképpen egy hologram, amelynek minden egyes pontjából képesek különböző, meghatározott irányokba tartó fénysugarakat kibocsátani.
Ezek szoftveres vezérlésével áll össze a háromdimenziós kép vagy animáció. A Holovízió minden olyan felvételt vagy számítógépes programmal előállított képet és filmet képes megjeleníteni, amelynek vannak háromdimenziós adatai. Egyik jellemző példa az orvosi CT felvétel, amelyet ma „szeletekre” bontva, vagy 3D rekonstrukcióként, de kétdimenziós képekként értékelnek az orvosok. Ezeket egy Holovízió monitoron három dimenzióban meg lehet jeleníteni, például egy koponya felvételét tetszés szerint lehet forgatni, miközben a kép teljesen élethű marad. A hagyományos monitorokkal szemben egy Holovízió képernyőjén nem ugyanazt látja az a néző, aki szemben áll, és aki kissé oldalról szemléli a képet. Az oldalsó néző például egy megjelenített személy profilját fogja látni, ha a szemben álló néz vele farkasszemet. Így tehát a hologramokhoz hasonlóan kissé „mögé lehet nézni” a képeknek.
Olyan felvétel, amelynek nincs háromdimenziós adata, (például egy mai tévéadás) csak trükkel, illetve emberi munka közbeiktatásával jeleníthető meg, azaz a rendszer a környezetből megpróbálja „kitalálni” a hiányzó részeket. Ám a Holografikánál már készen vannak a három dimenzióban felvételt készítő kamera tervei is, csak még prototípus nem készült belőle. A cég kezdetben az orvosi, mérnöki felhasználásban szeretné elterjeszteni a Holovízióit, és elsősorban a professzionális piacokra koncentrál.
Bár a Holovízió egyelőre még nem tart ott, mint a Csillagok Háborúja sorozatban is látott háromdimenziós videotelefonálás, de nincs annak technológiai akadálya, hogy egy háromdimenziós kamera képét az interneten adatként továbbítsák, és a világ egy másik pontján megjelenítsék. Ez újraértelmezheti például a videokonferenciákat, ahol már három dimenzióban is jelen lehetnek a távollévők. Óriási lehetőség rejlik a távgyógyításban is, a világ másik végén lévő orvos egy műtét közben akár „körbe is járhatja” a beteg élőben kivetített képét.
