Még várni kell a nyugdíjszámlákra

Mint ahogy az várható is volt, nem kapkodják el az új nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) beindítását a bankok és brókercégek. Az ötletgazda tőzsdeelnök által vezetett HVB Bankon kívül még egy intézmény sem versenyez az ügyfelek kegyeiért.

Az előkészületek mindamellett folynak, a FigyelőNet körképe szerint még legalább nyolc nagybank indítja el az úgynevezett negyedik nyugdíjpillérhez kapcsolódó számlavezetési és befektetési szolgáltatását legkésőbb néhány hónapon belül. A legkonkrétabb tervekről a K&H Bank számolt be, szándékaik szerint január 23-án már piacra dobják az új terméket.

Nem élvez prioritást

Lapunk körkérdéséből az derült ki, hogy a bankok egyelőre el vannak foglalva a babakötvény-programhoz kapcsolódó számlavezetési szolgáltatás beindításával, így általában nem élvez prioritást a negyedik nyugdíjpillér. A jelek szerint a HVB-t a K&H követheti majd a sorban, mivel, mint a banknál elmondták: az új szolgáltatás bevezetésének tervezett időpontja január 23.

Az FN által megkérdezett bankok többsége, így a CIB, a Budapest Bank, az Inter-Európa Bank, az Erste és a Raiffeisen úgy nyilatkozott, hogy még az első negyedév során indítja a nyesz-szolgáltatást, de a pontos kondíciókról nem számoltak még be. A Volksbanknál kérdésünkre elmondták: a babakötvény-számlák elindítását követi majd a nyesz-csomag bevezetése, az OTP pedig csak a második negyedévtől nyitja meg a lehetőséget.

A késlekedés oka szakemberek szerint csak részben a pluszmunkák torlódása. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a negyedik nyugdíjpillér arányaiban sokkal több pluszmunkát ró a bankokra, mint amekkora pluszprofitot hoz a látványos marzsokhoz szokott hitelintézetek konyhájára. Az adózási aspektusok szintén szerepet játszhatnak, mint ahogy Osváth Piroska a Bankszövetség részéről kifejtette: a bankok és ügyfeleik is ráérnek, hiszen év végén egy egyszeri befizetéssel teljesíthetik az adókedvezmény kihasználásához szükséges megtakarítást. Az OTP szakemberei is ezzel magyarázták a nyesz-bevezetés eltolását, miután a korábbi adókedvezményre jogosító termékek esetében is azt tapasztalták, hogy az év második felére, végére koncentrálódnak a számlanyitások és befizetések.

Egy százalékért

A nyesz-számlákat többé-kevésbé azonos feltételekkel vezetik majd a bankok. Jogszabály rögzíti ugyanis azt, hogy a számlavezetési díj legfeljebb az előtakarékoskodó számláján jóváírt éves átlagállomány 1 százaléka, de legalább 2000 forint lehet. A HVB már életbe léptetett kondíciói 2000 forintos fix díjat és 0,1 százalékos költséget írnak elő (összesen legfeljebb 1 százalék erejéig), a K&H-nál lapunknak ismertetett konkrét elképzelések pedig abszolút felső határként 50 ezer forintos éves számlaköltséget jelölnek.

Ezen túlmenően valamennyi bank és brókercég a hozzá érkezett befizetések utáni első befektetési tranzakciót díjmentesen végzi majd, de ezenfelül is tehetnek engedményeket. A K&H – a tervek szerint – például ez év december 31-ig az értékpapírok adásvételéért egy esetben sem számít fel díjat, tranzakciós költségekkel így csak 2007-től kell számolniuk a befektetőknek.

A költségek mellett a befektetési lehetőségekben lehet némi versengésre számítani, bár az átlagos hazai kisbefektetői igényeket vélhetően mindenhol ki tudják majd elégíteni. A HVB Banknál például saját számlás állampapír, saját számlás jelzáloglevél, tőzsdei jelzáloglevél, zárt végű befektetési alapok (tőkegarantált alapok), nyílt végű alapok, BÉT-tőzsdei részvények, illetve látra szóló és lekötött betétek közül választhatnak az ügyfelek, az OTP tervezett palettáján pedig emellett a külföldi értékpapírok is elérhetőek lesznek.