Gazdaság

Nem minden drágul, ami olcsó

Sok jó hír hízlalhatta volna a Mol-befektetőket az utóbbi időben, ám ehelyett az első rosszabb hírre beesett az árfolyam. A piac szerint valami hiányzik a sztoriból, leginkább egy akvizíció adhatna lökést.

A BUX igazán nekilendült az új évben, hiszen nyolc százalékot meghaladó mértékben emelkedett az irányadó index. A piacot elsősorban a gyógyszerpapírok húzták, de nem szégyenkezhet az OTP sem. A piaci figyelem középpontjában azonban mégis a viszonylag vergődő Mol áll, amely jelentősen alulteljesítette a BUX-ot a maga 2 százalék körüli emelkedésével.

Mi hiányzik a sztoriból?

Talán sokan meglepődnek, ha azt írjuk, hogy vergődik a papír, hiszen ha kis mértékben is, de emelkedni láttuk. Azonban ha figyelembe vesszük az elmúlt hetek, hónapok híreit, akkor bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, hogy miért nem reagál az árfolyam ezekre az eseményekre. Sőt, talán érdekesebb, ha azt kérdezzük, hogy ha ezek a hírek sem bizonyultak elegendőnek, hogy szárnyalásra késztessék a papírt, akkor mi kell még?

Érdemes egy gyors leltárt végezni, hogy mi az, amire a piac elfelejtett reagálni. Kezdjük azzal, hogy november végén a vállalat menedzsmentje közétette az elkövetkező ötéves időszakra vonatkozó terveit. Ezek ambiciózus, de reális tervek, azonban a befektetők nem igazán érezték ezeket a terveket vételi jelnek. A stratégia bejelentése után a Mol menedzsmentje kéthetes körútra utazott, ahol találkozott a legfontosabb európai és tengerentúli befektetőkkel. A legmagasabb szinten képviseltette tehát magát a menedzsment, és ismerve a prezentációs képességeiket, meglepő volt, hogy nem sikerült optimista hangulatot teremteni a vállalat megítélésében. Vagy ha sikerült is, akkor az árfolyamon nem mutatkozott meg.

Kevesek voltak a jó hírek

Ezt követően a társaság bejelentette, hogy a vállalat részvényeinek 10 százalékára vonatkozó vételi opciót szerzett az államtól, azaz az állam nem a nyílt piacon keresztül értékesíti ezeket a részvényeket, hanem a Molnak teremt lehetőséget a pakett megvásárlására. A befektetőknek így nem kell aggódniuk a túlkínálattól. A Mol és a kormány között született megállapodás értelmében az olajcégnek december végéig lehetősége volt 3 százalék megvásárlására, azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Ettől persze ez a csomag nem veszett el, május vége és október vége között még dönthet arról a társaság, hogy meg kívánja-e vásárolni a saját részvényeinek 10 százalékát.

Ezt követte az a pozitív hír még karácsony előtt, amely szerint a Mol és az E.On bizonyos feltételekkel mégis megkapja a jóváhagyást a gázüzletág értékesítésére. Ezt ugyan már korábban kiszivárogtatták, de a bejelentés után biztosak lehettek a részvényesek a sikerben. Az árfolyam azonban csak átmenetileg reagált jól.

A Mol a két ünnep között rátett még egy lapáttal a pozitív híráradatra. Bejelentette, hogy opciót szerzett 6,9 százaléknyi Mol-részvény megvásárlására 7645 forinton, a piaci ár mintegy 40 százalékán. Ezt a pakettet a Slovintegra/Slovbena csoporttól vásárolta és a részvényárfolyamban 980 forintos egyszeri pozitív hatást kellett volna gyakorolnia. Azonban ezt nem tette, ami csak részben köszönhető annak, hogy december 27-én mindenki messziről elkerülte a tőzsdét.

Bezzeg, amikor rossz hír jött ki, miszerint a gázüzletágért befolyó végleges ár valamelyest elmaradt a várakozásoktól, akkor az árfolyam szakadni kezdett. Ez egyértelműen jelzi, hogy a befektetők szemében nem éppen a legjobb a Mol megítélése. Jogosan adódik a kérdés, hogy mi a baj?

Kéne egy akvizíció

Egy vállalat részvényeinek megítélésében nemcsak a vélt vagy valós alul- illetve felülértékeltsége számít, hanem a befektetési sztori is. A Mol esetében ez pillanatnyilag hibádzik. A befektetők megítélése szerint ugyanis a sztoriban nincs benne a növekedési, vagy a reorganizációs faktor. A versenytársak esetében az osztrák OMV a román olajipari behemót, a Petrom átszervezésén fáradozik, míg a PKN hasonlóan nagy fába vágta a fejszéjét a cseh olaj- és vegyipari labirintus, az Unipetrol rendbetételével.

A magyar olajmulti esetében éppen ezért a horvát INA akvizíciója lehet a megoldás. Abban az esetben ugyanis, hogyha a Mol végre többségi tulajdont szerezne a horvát vállalatban, úgy a magyar cég esetében is „lenne miről beszélni” és sor kerülhetne a részvények átértékelésére is…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik