Előzőleg számos elemző hajlott akár fél százalékpontos emelésre is, a vártnál jobban erősödő inflációs kockázat miatt. Az EKB előzőleg legutóbb március elején szigorított, szintén negyed százalékponttal 2,50 százalékra. Előtte az utolsó emelés, ugyancsak negyed ponttal, decemberben volt. Az emeléseket a gazdasági növekedés javulásával, a hitelezés bővülésével és az inflációs nyomással indokolták. Decemberig a kamat, a 2003. júniusi utolsó csökkentés óta, változatlan volt, rekordalacsony 2,00 százalékon.
Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke közölte: amennyiben a banknak a gazdasági élénkülésről és az inflációról adott prognózisa igaznak bizonyul, folytatni fogják a kamatemeléseket. Kifejtette, hogy a negyed százalékpontos, 2,75 százalékra történt kamatemelést a inflációs kockázatok erősödése indokolta, és ezt a bankvezetés többsége támogatta. Az inflációs kockázatokat döntően az alacsony kamatok melletti erőteljes likviditásbővülés növelte. A kamatemelés – így a bankelnök – a várakozások szerint fékezni fogja a hosszabb távú inflációs várakozásokat. Trichet ezúttal is hangsúlyozta, hogy az EKB alaposan értékeli majd a folyamatokat, hogy biztosítani tudja középtávon az árstabilitást.
A legtöbb szakember arra számít, hogy a bank az év végéig még legalább két kamatemeléssel 3,25 százalékra fogja drágítani az eurózóna irányadó kamatát. Az OECD 2007 végére 3,75 százalékos EKB-alapkamatvárakozást tart érvényben.
Előzőleg, szintén csütörtökön, a brit központi bank, a Bank of England változatlanul, 4,50 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót. Az amerikai Fed utoljára május 10-én emelte az irányadó napikamatcélját, negyed százalékponttal 5,00 százalékra. A Fed 2004. júniusban kezdte azóta szakadatlan szigorítássorozatát, az utolsó, 2003. júniusi negyedpontos csökkentéssel beállított, rekordalacsony 1,00 százalékról indulva.
A Fed vezetőinek nyilatkozatai nyomán a piacon általános a meggyőződés, hogy a Fed a legközelebbi, június végi értekezletén is folytatja a szigorítást, további negyed ponttal.
