Az euróval fél négy tájban 283,40/50 forinton kereskedtek a 282,36 forintos sávközéphez képest, míg csütörtökön délután 284,60/80 forinton jegyezték az uniós valutát. A csütörtöki pánik enyhült ugyan, de a forint csak percekre tudott ismét visszakapaszkodni a sáv erős oldalára, jellemzően azonban gyengébb volt a sávközépnél. Az euróval átlagosan élénk forgalomban 281,90 és 283,80 forint között kereskedtek a nap folyamán.
A dollár jegyzése 222,15/25 forinton állt délután, csaknem öt forinttal gyengébben a 227,00/10 forinton csütörtöki árfolyamnál.
Drasztikus hozamemelkedés
Csütörtökön újra az eladók uralták az állampapírpiacot, a vételi oldal gyakorlatilag kiürült. A referenciahozamok újabb megugrása ahhoz vezetett, hogy a 3 éves hozam már a 8,5 százalékot is meghaladja, és az egy éves hozam is 8 százalék felé került. Az ÁKK aukcióján az egyéves DKJ-kra mindössze 46 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, így végül csak 30 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK, az átlagos hozam 8,08 százalékon alakult.
A gyér érdeklődés és a másodpiacot is jellemző drasztikus hozamemelkedés kedvezőtlen hír a jövő hétre meghirdetett öt-, és tízéves államkötvények aukciója előtt, amelyre az Államadósság Kezelő Központ 45, illetve 40 milliárd forintnyit hirdetett meg. A kereskedés nehezen indul pénteken, a piacon csak eladók vannak – mondták üzletkötők.
Rendkívüli kamatemelés?
A piacon úgy vélik, hogy nem kizárt a forint visszatérése a pozitív tartományba, ezért elült az a csütörtök délutáni izgalom, amely akár már pénteken sem zárt ki egy rendkívüli kamatemelést az MNB részéről. Azt azonban szinte biztosra veszik, hogy a monetáris tanács hétfői ülésén kamatemelési döntés is születik, és legalább 100 bázisponttal 7,25 százalékra ugrik a jegybanki alapkamat.
Az állampapírok árakba egyre nagyobb mértékű kamatemelés épül be – írja lapunkhoz eljuttatott napi jelentésében az Inter-Európa Bank is. A jegybank valószínűleg lépésre kényszerül, hiszen a forint gyengélkedése, a belső bizonytalanság, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt a befektetők csak egyre magasabb hozamok mellett hajlandóak finanszírozni az országot. A jegybanki válasz ugyan még várat magára, ami azzal is magyarázható, hogy a jegybank nem kíván olyan megnyilatkozást vagy közbeavatkozást tenni egyelőre, ami tovább ronthatna a helyzeten. Amennyiben a külföldi befektetők bizalma még jobban meginog, akkor csak egy rendkívüli és nagymértékű kamatemeléssel van esély a beavatkozásra – vélik az IEB elemzői.
