Elfogultságról szó sem lehet, mindig vakkóstolóról lévén szó, de már szinte kínos, hogy ahol eme borász boraiba akadok, legyen az Lisszabon, a VinAgora (borverseny), vagy anyalapom tesztjei, mindig aranyra adom a maestro borait, legyenek bár fehérek vagy vörösek. Szégyenszemre annyira jó nem vagyok, hogy vakon rájöttem volna, kiről van szó, csak a kvalitást böktem ki rendre.
Itt van mindjárt ez a küvé. Ünnepek bora, szokták mondani az ilyen koncentrált, nehéz italokra. Ez a bor feketén mozog a pohárban, telt illatában a palackbuké étvágygerjesztő jegyei, húrjai harmonikusan feszülnek, nagyon telt teste édesen érinti meg csókra csücsörített csőrünket. Érett csersavai csaknem teljesen belesimulnak a faktúrába, bár még nincs a csúcson. A 2003-as napfény, az irdatlan, csípős 14,5 százalékos alkohol kerek egységbe olvadnak benne, utóízében intenzív gyümölcsösség, karaktere mediterrán: finom tannin, tűz, édesség, gyümölcs, harmónia.
Ez a bor Bock József, a tán legismertebb villányi mester műve, akinek stílusát, borait tehát vakon kibököm. A Capella a legjobb dűlőkről származó cabernet-k küvéje, mely, mint mondjuk a tokaji aszú, csak jó években készül. Telt, napfényes, erőteljes, derűs stílus ez, derűs borok egy derűs borásztól. A Csató Pál tervezte, jól sikerült címkéjű Capella 10 ezer forint körüli áron érhető el, már
csak ezért sem a mindennapok bora. Csak pompás medium steakekhez, vadételekhez, megkockáztatom: libamájhoz, parmezán, vagy Queso Manchego sajthoz, ünnepi alkalmakhoz való.
Capella 2003, Bock József. Alkohol: 14,5% • Finom tannin, tűz, édesség, gyümölcs, harmónia •Medium steakekhez, vadételekhez, libamájhoz • 10 ezer forint körül.
