A közteherviselés, a társadalmi szolidaritás és az igazságos hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, vagy a költségvetési fegyelem nem új elv, eddig is hirdették – mondta Draskovics Tibor. A kormánybiztos azonban megjegyezte, hogy jó néhány eddig hangoztatott, de a gyakorlatban nem, vagy felemásan, vagy torzan alkalmazott elveket és értékeket végig kellene gondolni, újrafogalmazni, és következetesen érvényesíteni kellene. Szerinte a reform erről szól.
A kormány jelenleg látszólagos kommunikációs csapdában van, ami abból adódik, hogy nincs idő az egyébként normális és logikus sorrendre; minden egybecsúszik és a kormány egyszerre próbál elveket kialakítani, gyakorlati javaslatokat tenni, ezeket a parlamentben elfogadtatni, és ezeket az életben érvényesíteni – tette hozzá.
A kormánybiztos jogosnak vél minden ilyen jellegű kritikát, ami a reformlépések társadalom felé történő prezentálását illeti, de úgy gondolja nem a kommunikációs hibákból kellene a reform folyamat egészére következtetéseket levonni.
Képmutatások és hazugságok
Ma Magyarországon senkinek sem érdeke, hogy az adófizetők pénzéből csak arra, csak azoknak, csak olyan közszolgáltatást nyújtson, ami feltétlenül szükséges és hasznos, és abból a ráfordításból a lehető legjobb eredmény jöjjön létre – közölte a kormánybiztos. Ez a gyakorlat szerinte azért alakult ki, mert nincs meghatározva, hogy mi jár a polgároknak, mi a szolgáltatás tartalma és terjedelme, illetve hogy milyen rászorultsági referenciák alapján nyújtsanak szolgáltatást.
A társadalombiztosítás – ezen belül az egészségügy, nyugdíj és a rokkantsági ügyek – területén érvénysül leginkább a képmutatásoknak, hazugságoknak, immár évtizedes, mindenki által látott, tudott rendszere. Draskovics szerint, ami nálunk társadalombiztosításként van, az a tb-vel szemben támasztott elvi követelmények egyikének sem felel meg, ugyanis senki sem veszi komolyan, hogy nem lehet többet költeni a szolgáltatásokra, mint ami a társadalombiztosítottak befizetéséből létrejön.
Ezért az átalakítások egyik célja, hogy legyen valódi közteherviselés és ne legyen olyan ember, aki után nem fizetnek járulékot – mondta a kormánybiztos. Ez azt jelentené, hogy mindenki legyen saját magáért, a családjáért felelős, azaz az állam ne elsőként, hanem utolsó lehetőségként lépjen be gondoskodóként a láncba. Aki pedig nem fizeti meg a járulékokat és nincs érvényes biztosítása, azt ki kellene zárni a rendszerből és április elseje után csak a törvényben meghatározott szolgáltatásokat vehetne igénybe ingyenesen – emelte ki Draskovics.
Korai nyugdíj, kevesebb pénz
A kormánybiztos azt is elmondta, hogy a nyugdíjrendszerben is hasonló elveket kellene érvényesíteni, azaz aki korábban, korkedvezménnyel megy nyugdíjba, az a kevesebb befizetett járuléknak megfeleően kevesebb nyugdíjat kapjon és a korábbi nyugdíjbamenetel pénzügyi terhét maguk viseljék.
A foglalkoztatáshoz kötött korkedvezmények esetében, vagyis azoknál a munkaköröknél, ahol a korábbi nyugdíjaztatás indokolt, ott pedig a munkáltatónak kellene a nyugdíjaztatási költségeket viselnie – mondta Draskovics a parlament előtt lévő javaslatra utalva.
Emellett megemlítette, hogy a ma érvényben lévő privilégiumokat – a különféle foglalkoztatási csoportoknak adott kedvezményeket – is szűkíteni kellene, de a szerzett jogok alkotmányos védelme elvének következetes érvényesítése mellett – emelte ki.
A felsőoktatással kapcsolatban is kitért arra, hogy a rendszer átalakítása érdekében itt is megszüntetnék a tervgazdaságot.
A konszenzus hiánya sokba kerül
A komránybiztos kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a reformok megvalósítását hátráltatja az ellenzék részéről tapasztalható együttműködés hiánya. Draskovics szerint a helyzetet súlyosbítja – ami szerinte az országnak nagyon sokba kerül -, hogy az ellenzék nem mond semmit arról, hogy mit kellene tenni.
A kormánybiztos úgy véli, az elmúlt időszak eseményei arra engednek következtetni, hogy ezeket a vitákat nem az utcán kell megvitatni. Tiszta beszéddel, egyenes érvelés mellett ezek a viták a társadalomban megnyerhetők – tette hozzá.
