Egy 16 órás ügyeletért a közalkalmazottként dolgozó orvosnak bruttó 8 ezer forint jár, amelyből az adó- és járuléklevonások után 4-5 ezer forintot kap kézhez.
Ugyanezért a munkáért a közreműködői, vállalkozói szerződéssel dolgozó kollégája csaknem 14 ezer forintról állíthat ki számlát, s még a vállalkozói közterhek megfizetését követően is jóval több marad a zsebében – érzékeltette a foglalkoztatási formától függő jövedelemkülönbségeket egy budapesti orvos.
Az egészségügyi szektorban az orvosok 12,5 százaléka szerződik vállalkozóként fekvőbeteg intézményekkel, főleg a hiányszakmákban (kórboncnok, aneszteziológus, radiológus, laboros), azaz jórészt a hálapénz nélküli területeken, valamint az ügyeleti időre, merthogy az intézmények az alacsony közalkalmazotti bérekért, főleg vidéken, nem találnak szakembert. A színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium lejárta nyomán az egészségügyben is munkaviszonnyá alakítanák a vállalkozói szerződéseket, márpedig ez súlyos jövedelemcsökkenéssel jár.
„A változtatás folytán fizetésük 30-40 százalékát veszíthetik el az orvosok” – nyilatkozta a Figyelőnek Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A többség érthetően nem akar ekkora jövedelemvesztést elszenvedni, ezért most azt várja, hogy az állam és a szakma olyan megoldást dolgozzon ki, amely nem sérti az uniós és a hazai munkaidő-rendelkezéseket, számol a vidéki kórházak 30-35 százalékos szakember-hiányával, nem terheli meg a kórházak drámaian szűkített költségvetését, s végül garantálja a július elsejét megelőző, vagy ahhoz közelítő jövedelemszintet.
„Ez kelepce, amelybe az orvoshiány, a kórházak alulfinanszírozottsága, a korlátozott bér és a korlátozott munkaidő kényszerítette bele az intézményeket” – állítja az elnök. Szakorvosokat csak a közalkalmazotti jövedelemnél magasabb vállalkozói díjért találnak, s erre rá is kényszerülnek, ugyanis a menedzsmentet és a fenntartókat ellátási kötelezettség terheli. A vállalkozói szerződés lehet megoldás arra, hogy az orvosok ügyelettel együtt sem dolgozhatnak heti 60 óránál többet. Aki ledolgozza a 60 órás keretét, az közalkalmazottként már nem állhat ügyeletbe, mert megsértené az EU heti 60 órát megszabó munkaidő direktíváját. A kórházak a folyamatos gyógyítói munkát számos helyen úgy oldják meg, hogy az orvosok délelőtt közalkalmazottként, délután és éjszaka pedig vállalkozóként dolgoznak.
Golub Iván szerint a munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó irányelvbe építve célszerű lenne kimondani, hogy az ágazatban a szabadfoglalkozású jogviszony mellett közreműködői szerződés keretében is lehet jogszerűen tevékenységet végezni. A javaslatot a törvényhozás egészségügyi szakbizottsága múlt heti ülésén támogatta, s rábólintott a Pénzügyminisztérium és a Foglalkoztatási Minisztérium államtitkára is.
