A kormány a jelek szerint kapcsolt, hogy az eredeti terv a jelzálogbankok kipécézésével nemcsak az OTP-nek üzente volna meg, ki az úr az országban, de a privatizáció küszöbén álló, állami tulajdonú Földhitel- és Jelzálogbanknak (FHB) is hatalmas károkat okoz. Érthető tehát a terheket a kereskedelmi bankok között szétosztó 2.0-ás verzió bevetése. Így az FHB megkönnyebbülhet, s az OTP is valamivel kevesebbet fizethet, a cech többi részét pedig az állami támogatású jelzáloghitelezésben érintett többi bank állja.
A játszma azonban már zéróösszegű sem lehet: a dolgok jelenlegi állása szerint az ügyben érintett összes szereplő rosszul jár. Egyrészt a bankadó új verziójával kevesebbnek ígérkezik a költségvetés vonatkozó bevétele. Másrészt, az FHB ugyan „visszakapta” profitja jó részét, s tőzsdei árfolyama is visszapattant, de magánosítási esélyei nem lettek sokkal jobbak. Ki fog olyan bankot venni, amely évről évre attól retteghet, vajon mennyire nyúl bele a zsebébe a költségvetés? A pénzintézetek és a kormány viszonyáról sokat elárul, hogy a terhekről nem egyeztettek. Az előbbiek érthetően nem örülnek annak, hogy ismét őket pécézték ki extrateher fizetésére, s a legkevésbé sem akarják Gyurcsányék szekerét tolni. Abban biztosak lehetünk, hogy mind a külföldi tulajdonú honi bankok, mind az egyre inkább külföldön terjeszkedő OTP, továbbá nagy ügyfeleik (a nálunk letelepedett multik) minden törvényes lehetőséget kihasználnak majd arra, hogy a lehető legkevesebb pénzzel dagasszák a magyar büdzsét.
A pénzre viszont szükség van, s azt azon lehet majd behajtani, aki nem tud tiltakozni: a lakosságon és a kisvállalkozásokon. Ők majd három dolgot tehetnek: szidják a kormányt, kárhoztatják az enyhébb feltételeket kilobbizó, de többletterheket így is továbbhárító bankokat, végső soron pedig elviszik a balhét mindenki helyett – és fizetnek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
