Meghökkentő felismerésekhez vezethet néha az üzleti működés során felhalmozódó adatvagyon. A brit Detica informatikai cég – az egyik nagy szállító, a vállalatirányítási szoftvereiről ismert SAS platformjára épített – megoldása például a biztosítási csalást elkövető bűnszövetkezeteket próbálja meg leleplezni. Az ötletes eljárás a módszerek hasonlóságán és az emberek közötti hálózatok vizsgálatán alapul. Példának okáért a rendszer hamar felismeri, ha az egyik ügyfél összetört gépjárműjében utazó utas 4 héttel később szintén hasonló módon összetöri a kocsiját. A bankok pontosabb hitelképesség-vizsgálatot végezhetnek, a tömegtermékeket kínáló cégeknél pedig a várható versenytársi reakciók alapján megtervezett marketingkampányokat is segítheti a módszer.
A fenti példák üzletmenetre gyakorolt pozitív hatása alapján nem is meglepő, hogy az üzleti intelligencia megoldások iránt látványosan növekszik a kereslet – legalábbis erre jutott a Gartner piackutató informatikai igazgatók körében végzett felmérése. A megkérdezettek többsége a legfőbb technológiai fejlesztési prioritásként az üzleti intelligencia rendszerek bevezetését jelölte meg erre az évre. Ugyancsak érdekes összefüggésre mutat rá a másik neves elemző cég, az IDC kutatása. A marketing területén vezetőkre, követőkre és lemaradókra osztották fel a vállalatokat. A két szélső csoport között a legfontosabb különbség az volt, hogy míg a lemaradók a múltbeli adatokból próbáltak következtetéseket levonni, addig a vezetők a jövőbe nézve az előrejelzésekre támaszkodtak. Ennek is köszönhető, hogy az ezen utóbbi kategóriába tartozók jobban ki tudják használni az üzleti intelligenciában rejlő lehetőségeket. Az üzleti intelligencia iránt növekvő igényt Phillip J. Winters, a SAS Institute alelnöke a Figyelőnek három okkal magyarázza. „Először is, az emberek kezdik megérteni, hogy ez egy folyamat: sok üzleti intelligencia eszközzel kudarcot vallottak a felhasználók, és egyre inkább kezdik felismerni, hogy platform-alapú megközelítés szükséges” – említett egy felfogásbeli változást. Emellett hangsúlyozta az ügyfelek között terjedő jó példákat és a cégvezetők szemléletváltását, amely során az utóbbi 3-5 hónapban egyre érzékelhetőbben a költségmegtakarítás helyett a beruházásokon keresztüli versenyelőny-kiaknázás kerül előtérbe.
„Nem kiugró, de nagyobb növekedést látunk az üzleti intelligencia és az adattárházak piacán Magyarországon is” – mutat rá Radnai Szabolcs, az Oracle Hungary üzletágvezetője. Ezt elsősorban a „második hullámmal” magyarázza: a cégek újragondolják, miként tudják az információt versenyelőnnyé kovácsolni, továbbá egységesíteni a meglévő rendszereket. Havas Levente, a Microsoft Magyarország szakértője szerint a növekedés két motorja a középvállalati és az államigazgatás szektor lehetnek. „A közigazgatás részéről másfél-két éve kezdődött tapogatódzás az üzleti intelligencia irányába, ahol most jutottunk el oda, hogy komplex projektek is indulnak; míg a középvállalati szereplők az éleződő piaci verseny okán keresik ezen döntéstámogató megoldásokat” – mondta a szakértő.
Az erősödő kínálat mellett az üzleti intelligenciát szállító vállalatok közti verseny is élesedik. A megkérdezett szakemberek véleménye szerint ez gyors konszolidációhoz vezet a szektorban. Radnai Szabolcs elsősorban az egységes rendszerek iránti igénnyel, Phillip J. Winters pedig a kisebb játékosok korlátozott kutatás-fejlesztési büdzséjével indokolja, miért várja a kisebb, részterületekre szakosodott eladók kiesését a piacról. Míg a SAS alelnöke lapunknak azt jósolta, hogy az év végéig két-három nagyobb, de szakosodott cég beolvadását láthatjuk majd a piacon, Havas Levente szerint a nagy szereplők a további felvásárlások helyett inkább az eddig bekebelezett kisebb cégek, illetve azok eszközrendszereinek integrációjára összpontosítanak majd.
