Néhány hete komoly botrány volt abból, hogy akár több hónapot is kell várni a vizsgára a vezetői tanfolyamok után, mert nincs elég vizsgabiztos. A magyarázat akkor annyi volt, hogy míg korábban lehetett, januártól nem lehet külsős biztosokat szerződéssel alkalmazni. Így maradt Budapestre összesen 13 vizsgabiztos.
A rossznyelvek szerint ennek egyik oka, hogy lényegében kiszárítanák a jelenlegi rendszert, megalapozva átalakítását. Az új elképzelés szerint ugyanis – amelyet gondosan törvényben is megalapoztak – a vizsgáztatást a jövőben külsős cégek vinnék. Az átszervezés jogalapja a nemrégiben elfogadott személyszállítási törvénybe került be. Az alapján a száz százalékban nonprofit cégek végezhetnék a vizsgáztatást. A lépés hatása elsőként a köztisztviselői állomány létszámán látszana, statisztikailag.
Alapítványi kézben?
A működési modell szerint a jelenleg is nyereséges üzletágban, a cégek a vizsgadíjat beadják a közösbe, és nagyjából 50 százalékot megtarthatnának működési költségnek. A hírek szerint a kiválasztott cég a Kulturált Közlekedésért Alapítvány lehet, amelynek jelenleg is 80 városban van kirendeltsége, így az infrastruktúrára nem kellene költeni. Az új rendszer egyébként nem feltétlen rossz ötlet. Sokkal rugalmasabban lehetne kezelni az igényeknek megfelelően a vizsgabiztosok alkalmazását.
Rajna Ervin, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi képzési gyakorlatban is generális változások kellenek. Az olcsó, dömpingáron dolgozó iskolák miatt egy friss felmérés szerint 70 százalékos a bukási arány. Ez nem is csoda 40 ezer forintos képzéseknél. A bukás után persze pótórákat kell vennie a tanulónak, és már nem 1000 hanem 3000 forintért.
Sokkal szigorúbban kellene felügyelni a vezetési gyakorlatot is, amiről mindannyiunknak van olyan emléke, amikor az oktató ügyintézésére ment el az óra. Be kellene vezetni általánosan is az úgynevezett elektronikus vezetési kartont, amelyen minden dokumentálva van, mennyit állt és mennyit ment az autó. Olyan mint egy feltöltőkártya, csak a ténylegesen levezetett kilométerekre számol a tanulónak. Így könnyen elérhető lenne az is, hogy a vizsga előtt tényleg 600 kilométert vezessen egy tanuló – mondja Rajna Ervin.
Webkamerát a fedélzetre
Másik ilyen fontos újítás lehetne, és más országban (ld. a letteknél) van erre is példa, hogy a tanulók már be se szállnak olyan autóba, amelyik nincs felszerelve webkamerával. Ez szintén mindent dokumentál. Manapság a sikeres vizsgákért sokszor fizetni kell 30-40-50 ezret zsebbe. Ilyenkor a pácienst elviszik egy úgynevezett „gyógykörre” olyan területre, ahol szinte lehetetlen hibázni. Egy kötelező webkamrás vizsgával ezt aligha lehetne megtenni – tette hozzá a szakember.
Az átszervezés hírével kapcsolatban kerestük az illetékes kormányhivatalt is, ahonnan nem érkezett reagálás.
