Az MSZP által jegyzett országgyűlési határozati javaslat vitájával ért véget a parlament tegnapi ülése, amelyet Steiner Pál – Mesterházy Attilával és Harangozó Tamással együtt – nyújtott be februárban. A szocialista képviselő elmondta, “az intoleranciával szemben a legteljesebb intoleranciát kell alkalmazni”, valamint hangsúlyozta, a ciklus alatt ez az első olyan indítvány, amellyel a kabinet is egyetért.
Orbán Viktor ugyanis korábban támogatásáról biztosította a szocialista pártot az ügy kapcsán, és kijelentette, a kormány minden emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít. A miniszterelnök szerint garantálni kell a kisebbségek védelmét. “Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” – jelentette ki.
A Jobbik azonban “a kettős mérce tipikus esetének” tartja a javaslatot, ezért módosítót nyújtott be ahhoz. Mirkóczki Ádám, a párt képviselője, kedden kifogásolta, hogy a Fidesz, az MSZP és az LMP “röhejes nagykoalícióba” tömörül ellenük. A képviselő azt javasolta, ezentúl minden ülésnapon tartsanak egy tízperces “hivatásos rettegési időszakot”, ez az idő elég lenne arra, hogy a többi frakció “kifejtse rettegését”.
Magyargyűlölet, vallásellenesség, istentagadás
A már említett MSZP-s javaslat kezdeményezi egy állandó etikai bizottság létrehozását, amely a képviselők által tanúsított “rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób” magatartásokat megállapítaná, és rendszert vezetne be ezek szankcionálására.
Ezzel szemben a Jobbik az etikai bizottságtól azt várná el, hogy a “magyargyűlölő, vallásellenes és istentagadó, egyetemes emberi értékeket romboló, homoszexuális és más kirívóan közösségellenes devianciákat reklámozó, antiszociális viselkedést (pl. cigánybűnözés) népszerűsítő, az elmúlt huszonkét év (különösen a 2002-2010-ig terjedő időszak) magyarellenes politikusbűnözői által a nemzet kárára elkövetett visszaélések és bűntettek, és az alapvető szabadságjogi jogsértéseket tagadó, kétségbe vonó, vagy jelentéktelen színben való feltüntető” magatartás tényét állapíthassa meg az említett magatartások helyett, mivel az Országgyűlésben “évtizedek óta jelenlévő posztkommunista és liberális szélsőségek elleni politika kidolgozása” szerintük nem tűr halasztást.
A módosító beterjesztői, Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula az indoklásban ismerteti, a határozott fellépés szükségességét alátámasztják olyan, a közelmúltban történt események, mint “a gyöngyöspatai eseményeket elferdítő jelentés vagy a nemzetközi terrorizmust állami szintre emelő, Izrael zászlajának viselése az Országgyűlésben”, vagy “egyes képviselők (pl. Steiner Pál) nemzeti érdekeket védő képviselőkkel szembeni állandósult rágalomhadjárata (holokauszt tagadónak (sic!) és antiszemitának nevezése)”.
