Hogy kerül a Kállai Kettős a nyíregyházi piaccsarnokba? Úgy, hogy Nagykállóból odaviszik. Tájtermékeket: minőségi zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek Nagykállóban és határában termettek. Méz, többféle alma, almalé, káposzta, krumpli, hagyma – mostantól ez is Kállai Kettős. Egyelőre ugyan „téliesen” szűkös a kínálat, de hamarosan lesz tej, túró, sajt, hústermék, később friss gyümölcsök is. A következő hetekben felépítik a brandet. Nagykálló önkormányzata és a város híres néptáncegyüttese működésére létrehozott Kállai Kettős Közalapítvány ugyanis összefogott a helyi őstermelők portékáinak piacra juttatása érdekében. A Kállai Kettős standját január utolsó szombatján nyitották meg a nyíregyházi piacon.
Gazdafotók a ládákon
Két asztalon, ládákban sorakozik a portéka, minden ládán egy-egy papír, rajta a termelő neve, telefonszáma, e-mail címe. A jövő héttől a mosolygó almák mellett már fotók is lesznek a gazdákról.
– Hogy tudják, kit szidjanak, ha nem jó a portéka – mondja tréfásan az önkormányzat egyik dolgozója, aki eljött a nyitásra. Aztán gyorsan hozzáteszi: éppen ez lesz a garancia arra, hogy az áru jó minőségű. Az ötlet onnan jött, hogy a Kállai Kettős Közalapítvány bővítette tevékenységét, s az önkormányzattól nemrég külterületi termőföldeket vásárolt azzal, hogy az itt termelt árut piacon adják el. Állattenyésztés és zöldségtermesztés folyik majd a földeken, miközben felmerült a gondolat: miért ne szerveznének termelői közösséget, hogy a helyi gazdák által megtermelt árut egy márkanév alatt, közösen értékesítsék.
Hozzáfogtak hát a szervezéshez, hogy minden lehetséges módon tájékoztassák a helyieket a formálódó lehetőségről. Első nekifutásra tíz gazdát sikerült megnyerni az ügynek, de bíznak benne, pár héten belül már 20-30 gazda neve sorakozik a Kállai Kettős neve alatt. Ha a program sikeres, terjeszkednek tovább, más városok piacaira.
20-30 gazda neve van a Kállai Kettős neve alatt
Vissza a háztájihoz
– Nemrég körtét akartam venni a városban, de csak kínait kaptam az egyik szupermarketben – mesélte Török László, Nagykálló jegyzője, aki maga is kivette a részét a szervezésből. Elárulta: nem gondolta, hogy a tízezer lakosú városban nem fognak találni olyan gazdát, akinek eladó körtéje lenne. De nem találtak. Sőt, az is kiderült, egyelőre hetente mindössze 80 tojást tudnának a nyíregyházi piacra hozni. Répa és petrezselyemgyökér sem termett annyi, amit értékesíthetnének a kállói gazdák.
– Régen a háztáji gazdaság kiegészítő jövedelemnek számított a munka mellett – magyarázta a jegyző, hozzátéve: most, amikor a 10 ezres városban 10 százalékos a munkanélküliség, a porták többségén fűmagot vetnek az emberek, ahelyett, hogy legalább az önellátásukhoz szükséges zöldséget, gyümölcsöt megtermelnék, a fölösleget pedig eladnák.
A kezdeményezéssel kedvet szeretnének csinálni ahhoz, hogy térjenek vissza a gazdálkodáshoz az emberek. A Kállai Kettős, a közös márkanév, ígérik, egyben a minőséget is garantálja majd, a közös értékesítés előnye pedig, hogy időt is, pénzt is megtakarítanak a gazdák – magyarázta a jegyző. Nem kell ugyanis külön-külön a Kállótól 15 kilométerre lévő nyíregyházi piacra utazniuk, helypénzt fizetniük, és reggeltől délig vevőre várniuk, mert megteszi ezt helyettük a Kállai Kettős. Az árut autóval gyűjtik össze a termelőktől, Nyíregyházán pedig az alapítvány által közhasznúként foglalkoztatott eladó értékesíti. Ha valaki csak egy zsák krumplit szeretne eladni, vagy csak három csomag zöldsége termett, amit értékesítene, megteheti, ha az kállói, és jó minőségű. A közalapítvány önköltségi alapon oldja meg a portéka piacra juttatását, a termelők 10 százalék jutalékot fizetnek, ez a benzint, a stand bérleti díját, illetve a további szükséges költségeket fedezi.
Az árak? Barátiak. Például az alma kilója 150 forint. A sorban épp szemközt árusító viszonteladó az alma darabjáért kér ugyanennyit. Igaz, az fényesre van suvikszolva.
