Kedd délután fél négykor megszünt a gázszállítás Ukrajna felől – jelentette be a szakminiszter.
Ausztria felől, a szerződés szerinti mennyiség mintegy fele, 3 millió köbméter földgáz érkezik.
Másra állnak át
Szerdán 11 órától korlátozzák azoknak az erőműveknek a gázfelhasználását, amelyek át tudnak állni alternatív energiára, s megteszik az előkészületeket a stratégiai tárolókból a földgáz kivételére. Ez a kereskedelmi tárolók napi 51,5 millió köbméter maximális kivétele mellett további napi 3,6 millió köbmétert földgáz felhasználását teszi lehetővé. A szerdán életbelépő korlátozás napi 6-8 millió köbméter gáz „megtakarítását” jelenti.
Kedden reggeltől nagyon kevés földgázt szállított már a Gazprom Európának: a gázipari óriáscég adatai szerint mindössze 40 millió köbméter gáz jut el kedden Európába, míg az ukrán Naftogaz szállítócég számai szerint 92 millió köbméternyi energiahordozó áramlott át a csöveken a szokásosnak mondható 300 millió helyett.
Az EU gázszükségletének negyede Oroszországból érkezik, ennek 80 százaléka Ukrajnán keresztül jut célba – jó esetben. Hazánk függősége erősebb: gázfogyasztásunk 80 százalékát a Gazprom pumpálja.
Gyurcsány levelét megírta
Gyurcsány Ferenc levelet írt Vlagyimir Putyin orosz, Julija Timosenko ukrán és Mirek Topolanek cseh miniszterelnöknek, az unió soros elnökének, amelyben jelezte: a magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy Oroszország és Ukrajna vitájának az árát az európai fogyasztók fizessék meg – tudósított a távirati iroda.
Mint majdnem minden az orosz-ukrán gázvitában, a leállások oka is homályos: Ukrajna szerint az oroszok elzárták a gázcsapot, a Gazprom szerint az ukránok reteszelték el a tranzitvezetékeket.
Bulgáriának a legrosszabb
A Gazprom ügyfelei közül Lengyelország járt viszonylag a legjobban: ők 5 százalékkal kevesebb gázt kapnak Ukrajnán keresztül, de ezt pótolja a Fehéroroszországon át szállított többlet.
Románia a rendelt mennyiség mintegy 25 százalékát kapja, de a kieső mennyiség pótolható az ország hazai készleteiből; keleti szomszédunk a szükségleteinek 65 százalékát saját forrásból fedezi.
februárig mindenképp kihúzzuk
A magyarországi földgáztárolók mintegy 90 százalékig fel vannak töltve – mondta még múlt hét pénteken Kutas István, az E.ON Földgáz Storage Zrt. kommunikációs vezetője a távirati irodának.
A napi felhasználás egy átlagos téli napon 60-70 millió köbméter között van. Ausztria felől, a szerződés szerinti mennyiség mintegy fele, 3 millió köbméter földgáz érkezik.
Ha mindennek alapján 3,5 milliárd köbméter gázzal, s 70 millió köbméteres napi fogyasztással számolunk, akkor a tartalékok 50 napra, február végéig elegendők. Az Ausztria felől érkező mennyiség, s hazai termelés még néhány napot jelent. Az erőművek átállása szerdától további néhány (kb. 5-8) nap haladékot jelent.
További korlátozó intézkedésekkel bizonyára még tovább kihúzhatjuk. A háztartásokat sújtják utoljára a korlátozások, őket minden más fogyasztó megelőzi.
Ausztria a gázvásárlásai tizedét kapja az OMV adatai szerint, míg Horvátország, Törökország egyáltalán nem kap földgázt a Gazpromtól; rendeléseinél kevesebbhez jut Németország, Csehország, Görögország és Macedónia is. Az előbbi országok mind tartalékaikat vetik be.
A legnehezebb helyzetbe Bulgáriát sodorta a gázárvita: a balkáni ország csak Ukrajnán keresztül vásárol a nyersanyagból, de a szállítások itt is teljesen leálltak, ráadásul a tartalékaik csak néhány napra elegendőek. A BBC beszámolója szerint a bolgár kormány máris krízistanácskozást folytat arról, hogy miként szerezzenek földgázt országuknak.
Az EU nem sok mindent tehet
Az Európai Bizottság és az EU cseh elnöksége kedden közösen követelte Oroszországtól és Ukrajnától a gázszállítás azonnali helyreállítását. Emellett Brüsszel azt is követeli, hogy az orosz és az ukrán fél azonnal kezdje újra egymással a tárgyalásokat. A cseh elnökség közben intenzívebbé teszi a párbeszédet mindkét féllel, a gyors megállapodás érdekében.
Kende Tamás, az ELTE nemzetközi jogásza szerint azonban az EU ezen túl nem sok mindent tehet. „A gázcsapot a Gazprom zárta el, a szállítási szerződés tartalma pedig – mind az Ukrajna felé történő gázszállításról, mind a tranzitról – titkos, ennek tartalmát nem ismerhetjük” – hangsúlyozta a szakértő.
Kende Tamás a FigyelőNet kérdésére kiemelte: az Európai Uniónak nincs sem beavatkozási joga, sem hatásköre a kérdésben, hiszen ez tagállami kompetencia. „Nem csak a nyilvánosság szintje áll azonban az EU rendelkezésére. Valószínűleg a német vagy a cseh külpolitika, illetve a bizottság felméri a helyzetet, és próbál megoldásokat találni” – fogalmazott a nemzetközi jogász.
Magyarország felkészült
Hazánk hétfőn több mint 70 millió köbméter gázt használt fel, miközben a szerződésben ígértnél jóval kevesebb, 38 millió köbméter gáz érkezett – ebből 11 millió köbméter tranzitgáz Szerbia és Bosznia felé.
A földgáztárolókban ugyanakkor több mint 3 milliárd köbméter földgáz van, és további 500 millió köbméter stratégiai készlettel is rendelkezünk; kedd reggeltől az előbbiből közel 51,5 millió köbméternyit naponta elhasználunk – ez a napi kivét maximuma. A stratégiai készleteket legfeljebb napi 4 millió köbméterrel lehet megcsapolni.
Ha mindez nem volna elég, akkor azokat a fogyasztókat kapcsolják ki a gázszolgáltatásból, akik ezt önként vállalták – más energiaforrások birtokában. Ezután következik az öt kategóriába sorolt fogyasztók korlátozása. Elsőként az óránként 2500 köbméternél többet fogyasztókat kapcsolhatják ki a rendszerből legfeljebb négy órára. A fogyasztók ötödik kategóriájában szerepel a lakosság – az ebbe a kategóriába eső korlátozás csak elvi lehetőség a mostani helyzetben.
Most lopás a vád
A Gazprom azt követeli Kijevtől, hogy mihamarabb adja vissza a január 1. és 4. között ellopott 65 millió köbméter gázt; amennyiben ezt nem fizeti ki, ennyivel csökkenti szállításait a vállalat.
Ez azonban csak az éppen aktuális vita a két fél között; az oroszok és az ukránok még az idei gázszállítási szerződésüket sem kötötték meg. Kijev és Moszkva tavaly megállapodott, hogy gázügyleteiket három év alatt világpiaci áron rendezik; a Gazprom ennek szellemében 250 dollárt kérne ezer köbméterenként a tavalyi 179,8 helyett, amelyet Ukrajna viszont sokall. Kijev vélhetően taktikázik, mert tudja: a gáz ára kilenc hónapos késéssel követi a kőolajét, ezért árzuhanás várható, ráadásul elég tartalékkal rendelkezik a tél „kibekkelésére”. Az árvitához összehasonlításként: Magyarország most 480 dollárt fizet a gázért.
Alekszej Miller Gazprom-vezér gondban
A két állam viszonyát tovább terhelik az áttekinthetetlen tulajdonviszonyok is – olvasható az MTI összegzésében. A Gazprom és az ukrán importőr Naftogaz között közvetítőként ott áll a svájci székhelyű RoszUkrEnergo, amelynek a fele a Gazprom Bank, másik fele ukrán magánszemélyek tulajdonában van. A RoszUkrEnergo fele részben tulajdonosa az UkrGazEnergo cégnek, amelynek másik fele a Naftogaz tulajdonában van. Ukrajna rég igyekszik szabadulni a gázárat emelő közvetítőktől, erről meg is állapodott Oroszországgal, de azok kiiktatását az orosz fél halogatja.
A gázvitában a tisztánlátást lehetetlenné teszi, hogy a szállítási szerződések titkosak, így a szereplők vádjai, vélt vagy valós adósságai ügyében csak ők maguk láthatnak tisztán.
Előny Ukrajnánál?
A Gazprom most kiszolgáltatott: Európába irányuló kivitelének négyötöde Ukrajnán keresztül bonyolódik, alternatív útvonalakra (Északi Áramlat, Déli Áramlat, Nabucco) a közeli jövőben nem számíthat, ráadásul a bevételekre égetően szüksége van: kivitele novemberig 10 százalékkal csökkent éves szinten.
Oroszország helyzete hasonló: kőolajon kívül a fő exportcikke a földgáz, az ezekből befolyó kemény valutára épül az ország költségvetése, az elmúlt években tapasztalható „orosz gazdasági csodát” ez finanszírozta, csakúgy, mint a visszaszerezni vélt nagyhatalmi státust. Mindezekért a Gazprom érdeke az, hogy tökéletesen megbízható partnernek mutatkozzon Európa számára.
Ukrajnát ugyanakkor semmi sem sietteti a krízis megoldásában: négy hónapnyi gáztartalékkal rendelkezik, és most Európa is felkészültebbnek tűnik, mint a három évvel ezelőtti hasonló pánikhelyzetben volt.
