Úgy tűnik elvonultak a viharfelhők a jegybankelnök feje fölül, pedig néhány hete pénzügyi körökben még igen keményen támadták Simor Andrást, amiért drákói szigorításokra tett javaslatot a hitelfronton.
Volt olyan bankvezér, aki azt mondta, hogy a piacra kell bízni a szabályozást, de maga Oszkó Péter pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy az ötlet ugyan nem rossz, de nem szabad megölni a lakossági hitelezést.
Ez így nem mehet tovább
„Azzal nem lehet fenntartható gazdasági növekedést generálni, hogy olyan hitelek kerülnek a rendszerbe, amelyeket majd esetleg nem tudnak visszafizetni” – többek között ezzel magyarázta Simor András a FN.hu-nak, hogy miért van szükség a nyakló nélkül felvett kölcsönök szigorítására.
Az október közepén közölt interjúban a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról is beszélt, hogy a túlzott eladósodás veszélyeire évek óta rendszeresen felhívták a pénzintézetek figyelmét, de azok nem vezettek sikerre, így az MNB kénytelen volt továbblépni.
Simor András (MTI Fotó: Soós Lajos)
A tervezet a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányát határozza meg, amely hosszabb távon is biztosítja a biztonságos törlesztést. Másrészt szigorú szabályokat ír elő a fedezettséggel kapcsolatosan.
A jegybank négy hete közzétett elképzelése szerint például havi nettó 250 ezer forintos jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés jövedelemarány-maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne; az arányok nagyobb fizetésnél emelkednének.
A jelzáloghitelek értéke forintkölcsönöknél 70 százalék, eurónál 54, egyéb devizában felvett hitel esetén pedig 35 százalék lenne. Az MNB javaslata szerint autóhitelt legfeljebb öt évre lehetne felvenni.
Jövőre jöhet a szigorítás
A MNB konkrét terveit ugyan sok kritika érte, abban azonban mindenki egyetértett, hogy a kockázatokat csökkenteni kell.
A jegybank, a pénzügyi tárca, a bankok és a pénzügyi felügyelet létrehozott egy szakértői csoportot, amely ízekre szedte a MNB javaslatát.
A két hete kezdődött egyeztetés, úgy tudjuk, pozitív végeredményt hozott. Kialakult ugyanis egy olyan javaslatterv, amely mindenki számára elfogadható. Ám hogy ebben mi van, azt egyik fél sem volt hajlandó elárulni.
A konszenzus tényét azonban a jegybank alelnökének nyilatkozata is erősíti. Király Júlia a csütörtöki Figyelőben azt mondta, hogy a szabályozásról még idén kormányrendelet születhet.
Szakértők szerint, ha bevezetik a szigorítást, akkor az rövid távon 0,2 százalékkal fogná vissza a gazdasági növekedést.
