Az érdekvédelmi tömörülés országos vezetősége egyhangúlag hozta meg a döntést – mondta Galló Istvánné. Hozzátette: a héten egyeztet a kérdésben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökével, és tárgyalni fognak a közoktatás többi ágazati szakszervezetével is.
Megjegyezte: nagyon sokat várnak attól a kezdeményezésüktől, hogy az Országgyűlés tartson vitanapot a köznevelési törvényről.
Előzőleg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is jelezte, ha a köznevelési törvény jövő szeptembertől a bérrendezés nélkül lép hatályba, az több tízezer pedagógus elbocsátásával járhat. A PDSZ elnöke szerint a tanárok készek radikális lépésekre is. „Abszolút nem zárom ki a sztrájk lehetőségét, hiszen ez egy olyan bejelentés, ami váratlan volt a kollégák részére” – fogalmazott Mendrey László
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be: a kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-jei emelését 2014 elejéig elhalasztja, ezzel 73 milliárd forintot takarít meg. Ha 2013-ban a tervezett egy százaléknál nagyobb lesz a gazdasági növekedés, akkor visszahozzák a korábbi időpontot.
Az emberi erőforrások minisztere szerint nem végleges a kormány döntése a pedagógusbér-emelés elhalasztásáról, a jövő évi gazdasági számok tükrében még változhat. Balog Zoltán pénteken a bejelentéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, “súlyos döntésekre” van kényszerítve a magyar kormány, hogy elkerülje Brüsszel túlzottdeficit-eljárását.
Az ellenzéki pártok hevesen bírálták a kormány döntését, a Fidesz szóvivője úgy fogalmazott: a Fidesz megérti a pedagógusok csalódottságát amiatt, hogy négy hónappal csúszhat a béremelésük, de az nem biztos, hogy így is lesz, az erről szóló döntés ugyanis még nem végleges. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője azt mondta, azon fognak dolgozni, hogy legyen pedagógusbér-emelés 2013 őszén.
Általánosságban elmondható az Európai Unió tagországairól, hogy mindenkinek garantálják a sztrájkjogot, hozzátéve: a törvényi előírásoknak meg kell felelni, ami persze sok kibúvót jelent, hiszen azt, hogy a tiltakozásra mekkora mozgásteret adnak, az adott állam határozza meg.
Magyarországon jelenlegi szabályozása – 2011. decemberi módosítása –szerint akkor lehetséges sztrájkot folytatni, ha az elégséges szolgáltatások nem sérülnek. Ez sokak szerint lehetetlenné is teszi a munkabeszüntetést, hiszen például egy tanárnak akkor is be kell mennie az iskolába, ha nem tart órát, mert a diákok nem lehetnek felügyelet nélkül.
A környező országokban is alapvető a sztrájkjog, egy-egy apróbb eltéréssel. Szlovákiában, Horvátországban nem terjed ki a bírókra, ügyészekre, a fegyveres testületek, valamint a tűzoltóság tagjaira. Romániában hasonló a kikötés, mint nálunk, vagyis a lényeges szolgáltatásokat sztrájk esetén is biztosítani kell az állampolgároknak. Szerbiában pedig a kollektív szerződéssel kell összhangba hozni a munkabeszüntetés mértékét.
