Nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti képviselők is ambiciózusak voltak a módosító javaslatok benyújtásában: Molnár László szocialista képviselő még a zárószavazás előtti módosítóval az M60–astól az M44-es befejezéséhez igyekszik pénzt átcsoportosítani.
Ezzel azt a kormány ellenében elfogadott módosító hatását oltaná ki, amely az M60-as autópálya Pécs és Szentdénes közötti szakaszának előkészítési munkálatainak befejezésére csoportosított át egymilliárd forintot.
A szigor a jellemző
édes drazsék
5 százalékos áfakulcs a távhőre, januárban és márciusban kapott bérkiegészítés a közszolgáknál – ennél sokkal több bonbont nem kapnak a szavazók.
S persze – a már korábban elfogadott adótörvények alapján – az átlagbér környékén keresők örülhetnek a nagyobb nettó fizetésüknek.
Sajnos, a munkavállalók többsége nem közéjük tartozik, s ráadásul még e viszonylag szűk kört is negatívan érintik majd a vélhetően csökkenő juttatásaik.
Ennél nagyobb hatású módosítókról is lehet beszélni: a leglátványosabb enyhülés talán a költségvetés korábbi tervezetéhez képest, hogy végül mégsem csökkentik a gyermekétkeztetésre szánt összeget, de hasonlóan fontos, hogy az egészségügy többlettámogatást kap, s sokakat érint a közszféra bérkiegészítése is.
A költségvetést azonban az elfogadott módosítók után is inkább a szigor, mint a lazaság jellemzi. A spórolás főként az idei, évközbeni megszorítások továbbvitelén alapszik (duplázódik az egyenlegjavító hatás, hiszen jövőre például az eltűnt 13. havi nyugdíj, vagy a lecsökkentett táppénz egész évben „hat”), de újak is társulnak hozzá, mint például a befagyasztatott családi pótlék, az önkormányzatoktól történő elvonások, stb.
Tetszik a hitelezőinknek
a Főszámok
– Bevételi főösszeg: 12 658 759,0 millió forint
– Kiadási főösszeg: 13 529 105,2 millió forint
– Hiány: 870 346,2 millió forint
A szigor kedvező fogadtatásra talál hazánk külföldi hitelezői körében, amint az országunk JP Morgan általi felminősítése is jelzi, ugyanakkor gyászos a hatása hazai életszínvonalra, a fogyasztásra, így hatása „prociklikus”, azaz mélyíti a recessziót.
Vitatott nemcsak az ellenzék, hanem az Európai Bizottság (EB) nemrégen kiadott prognózisa szerint is, hogy valóban megtakarítást jelentenek-e majd a MÁV-tól elvont források.
Az EB prognózisa szerint egyébként a magyar kormány megszorításainak egy része nem tartható fönn, ilyen a közalkalmazottak bérbefagyasztása, a közintézmények költségvetésének befagyasztása, kevesebb pénz költése az egészségügyi, az oktatási, az önkormányzati rendszerre szerkezeti reformok nélkül.
Így az EB szerint hazánk átlépi majd jövőre a tervezett hiánycélt, ha nem is annyival, mint azt a Fidesz előrevetíti. A vízválasztó a „normál elemzői” és ellenzéki gondolkodás között leginkább az, hogy a kormány rendbe teszi-e az eladósodott állami vállalatokat – erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
