Ha százan pályáznak egy földre, akkor kilencvenkilencen vesztesnek érzik majd magukat – mondta a Népszabadságnak az NFA elnöke. Sebestyén Róbert a földhaszonbérleti pályázatoknál nem tud gyanús esetről, szerinte szűk körből kiragadott számok, statisztikák nem jellemezhetik a pályáztatás eredményességét, szabályosságát.
„Eddig több mint 1200 szabályosan lefolytatott pályázat eredményét közöltük” – jelentette ki.
Sebestyén azt gondolja, „a haszonbérletek körüli ügyeket túldimenzionálják. Hatvanötezer hektár állami föld aránylik az ország teljes mezőgazdasági területéhez. Ez alig több mint egy százalék”.
Az NFA elnöke közölte: sokan belekötöttek abba, hogy nem helyiek nyerték el a földeket, de a „helyben lakót” a termőföldről szóló törvény határozza meg. Ez sem mondja ki, hogy helyben lakó csak az, aki az adott településen lakik, hanem az, aki adott távolságra, a föld fekvése szerinti közigazgatási határ körzetén belül van. Ez húsz kilométer – emlékeztetett.
„Van egy szabályrendszer, s nekünk a szerint kell eljárnunk. Mi nem vagyunk törvényalkotók, sem nyomozóhatóság” – mondta arról, amikor Kanyok Attila, a Fidesz korábbi tiszaújvárosi polgármesterjelöltje, a megyei közgyűlés elnök volt kampányfőnöke néhány nappal a pályázat lejárta előtt tette át Mezőcsátra cége székhelyét, egy romos, lakatlan házba.
Az elnök a már kiírt pályázatok visszavonását azzal magyarázta, hogy sokszor a pályázati kiírások után derül ki, hogy például jogvita terheli az adott földtagot, a vízhasználati, öntözési szerződések nem tisztázottak, szántóként tartanak nyilván legelőt, esetleg fordítva. Olykor az is előfordul, hogy ők hibáznak, mert nem tisztáznak minden fontos jogi részletet – tette hozzá.
Ángyán a hatalom kettős játékáról
Az állami földbérlet-pályázatról, a bírálati rendszerről és a kétes nyertes pályázatokról is beszélt Ángyán József, aki pénteken a pécsi Patacs-Rácváros Egyesület meghívására tartott előadást. A volt államtitkár külön is kitért a baranyai furcsaságokra, amilyeneket például Alsómocsoládon, Magyarszéken tapasztaltak – írja a Népszava.
Ángyán József arról is beszélt, hogy Baranyában is csak néhányan jutottak több száz hektáros állami földterületekhez, míg a többség legföljebb néhány hektáros „birtokot” kapott és még annak is örült. Szerinte ez is azt bizonyítja, kettős játékot űz a hatalom. Azt is elmondta, Csányi Sándor miért üzente neki, hogy szívesen alkalmazná „Pick koca-előállítási, beszerzési főigazgatójaként általa megjelölt fizetésért”.
A fideszes politikus szerint a bérbe adott állami földek 80 százalékát kéttucatnyi nagy gazdasági társaság szerezte meg, ezért a földpályázatok felülvizsgálatát sürgette. Ángyán szerint kialakulóban van Magyarországon egy új, a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz köthető oligarcha, nagytőkés réteg, amelynek csak a piaci pozíciók fontosak.
Fazekas Sándor: a nagyoknak is alkalmazkodniuk kell
Alkotmányjogi okai vannak, hogy a gazdasági társaságokra nem vonatkozik a földbérlet és tulajdon mértékének egybeszámítási kötelezettsége – mondta a Magyar Nemzetnek a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor szerint a birtokmaximumokat úgy határozták meg, hogy egy magánszemély legfeljebb 1200 hektárt bérelhet.
E körbe valóban nem számít bele a cégek esetében a saját tagok által tulajdonolt földterület. Ennek alkotmányjogi okai vannak, hiszen azt nem lehet kizárni, hogy valaki saját földjét saját társaságával műveltethesse. Jogos kérdés, hogy ilyenkor is legyen valamilyen birtokplafon, ám erre vonatkozóan még nem dőlt el a vita – mondta.
Az új törvény belépése után a miniszter arra számít, hogy az 1200 hektár alatti középméretű gazdaságok fognak erősödni; a nagyok nem tudnak tovább növekedni, hiszen nekik is alkalmazkodniuk kell a földbérleti és -tulajdoni plafonokhoz. A bérleti jogosultság lejártát követően az 1200 hektáros szintet meghaladó területeket már más gazdálkodók művelhetik meg.
