Az infláció a törvénnyel nem szentesített adóztatás egy formája – kezdte szakmai bemutatkozását egy Milton Friedman-idézettel Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökjelöltje az Országgyűlés gazdasági és informatikai, valamint költségvetési és pénzügyi bizottsága együttes ülésén. Az infláció elvesz a jövedelmekből, és ezt ki-ki alkupozíciója szerint szerzi vissza, vagyis a pénzromlás elsősorban a szegényeket sújtja – tette hozzá a közgazdász. A jelölt meghallgatása elején tisztázta: sem párttag, sem pedig titkos ügynök nem volt soha.
Alacsony infláció, stabil árfolyam a cél
Az alacsony infláció gazdaságélénkítő hatása és a kiszámítható monetáris politika igénye miatt marad az inflációs célt követő monetáris politika – ismételte meg többször is meghallgatása során az elnökjelölt, aki hangsúlyosan magánvéleményét ismertette a képviselőknek. Simor András elmondta: a következetes kamatpolitika és kommunikáció csökkenti az inflációs várakozásokat is.
Sem az erős, sem pedig a gyenge forint nem tesz jót a gazdaságnak, a jegybank árfolyam-politikájának az árstabilitás irányába kell mutatnia – mondta Simor András, aki Matolcsy György fideszes képviselőnek válaszolva úgy vélte, hogy az egyensúlyi árfolyam – még a forint folyamatos erősödése mellett is – kikényszeríti a vállalati hatékonyságot. Az MNB elnökjelöltje ezzel együtt hangsúlyozta: árfolyamcélja nincs és nem is lesz a jegybanknak.
Az euró bevezetésének a hazai gazdaság uniós beágyazottsága miatt nem lesznek negatív hatásai – vélte Simor András.
Független, de együttműködő
Elsődleges fontosságú a jegybank kormánytól való függetlensége – mondta elnökjelölti meghallgatásán a Deloitte hazai cégének első embere; úgy vélte, hogy a rendszeressé váló kormányzati túlköltekezés majd a jövedelmek azt követő elinflálása ellen a jegybank csak független intézményként léphet fel.
„Nem légüres térben dolgozunk” – mondta ugyanakkor Simor, aki a konvergenciaprogram teljesülését szolgáló kormányzati gazdaságpolitika támogatását ígérte. Ezzel összhangban azt mondta, hogy ha kormányzati intézkedések veszélyeztetnék az inflációs célkitűzés elérését, akkor az elnöksége alatt működő központi bank ezt szóvá tenné.
Simor András és Varga Mihály a meghallgatás elõtt; a háttérben Puch László (Fotó: MTI)
A kormány és a jegybank véleményt mond egymás munkájáról, de nem üzengetnek – jelentette ki az elnökjelölt, aki megerősítette azt, amit a Figyelőnek a múlt héten nyilatkozott: a jegybank a piacoknak üzen. Podolák György szocialista képviselőnek válaszolva Simor azt mondta: a nyilvánosság előtt keveset beszélő jegybankelnök kíván lenni.
El tudnék képzelni másfajta összetételű Monetáris Tanácsot, de jelenleg a mostani testülettel a hatályos jegybanktörvény alapján kell működnie az MNB-nek – mondta Simor Hargitai János fideszes képviselőnek válaszolva. Előzőleg az ellenzéki politikus arról kérte a véleményét, hogy nem tartja-e egyoldalúnak a Monetáris Tanács összetételét, miután annak tagja – Európában példátlan módon – kizárólag a miniszterelnök hozzájárulásával lehet bárki is (a testület tagjainak egy részét a kormányfő jelöli, a többiek kinevezését a jegybankelnök kezdeményezi, de a miniszterelnöknek egyetértési joga van – a szerk.).
A Fidesz is inkább támogatja
A mostani monetáris politika érdemi részének folytatása és az MNB függetlenségének hangsúlyozása miatt a bizottságok fideszes tagjainak egy része támogatja majd Simor András jelöltségét a jegybankelnöki posztra. Másik részük viszont a jelölt monetáris politikai tapasztalatainak hiánya miatt tartózkodni fog a szavazáson – ismertette a Fidesz álláspontját a jelöltről Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke.
A voksolás ennek megfelelően alakult: a gazdasági és informatikai bizottság 19 igen szavazat mellett 4 tartózkodással, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság 18 igen mellett 7 tartózkodással támogatta Simor elnökjelöltségét. Ezek után Sólyom László köztársasági elnöknek mérlegelés nélkül alá kel írnia Simor András kinevezési okmányát, aki márciustól hat évig vezeti majd a Magyar Nemzeti Bankot.
