Nem a jóérzésű osztrákokat akarták megsérteni a nemzeti zászló lecserélésével: a drasztikus lépés ennek az „őrült tervnek” a kitalálójának szólt – mondta el a Figyelőnetnek Bugán József, Szentgotthárd alpolgármestere. A zászlólevonásnak egyébként Ausztriából még nem volt visszhangja, itthonról viszont annál több bátorítást kaptak – tette hozzá.
A barátságot gyászolja Szentgotthárd (fotó:MTI)
Kedden félárbocra eresztett gyászlobogóra cserélte Szentgotthárd polgármestere a népek barátsága emlékműnél az osztrák nemzeti zászló mellett a magyar nemzeti lobogót, amely eddig a két nép barátságát és együttműködését szimbolizálta. Szentgotthárd így tiltakozott a várostól pár száz méterre, osztrák oldalon építendő szemétégető ellen.
A barátság emlékművét, a Pannon Kaput a rendszerváltás után emelték a vasfüggöny helyére, ércbe vésve vele a két nép barátságát. A kaput minden évben egyszer megynyitják, és a környező réten magyar-osztrák pikniket tartanak.
Wellness után füstfelhő
Ausztria a magyar határ mellé, Heiligenkreuzba tervez
Az Őrség a turizmusból szeretne élni
hulladékégetőt, amelynek füstje – az uralkodó széljárás miatt egész biztosan – Szentgotthárdot terítené be. A város áprilisban nyitja meg 3 milliárd forintból létrehozott wellness központját: ha a vendég kilép a fürdőből, szinte beleütközik az alig 500 méterre épülő szemétégetőbe – fogalmazott Bugán. A térségben található három országhatáron – Ausztria, Szlovénia, Magyarország – átnyúló természetvédelmi terület: mintegy 15 ezer ember építi jövőjét a biogazdálkodásra, a turizmusra.
„Ugye a vasút nincs benne!?”
A hazai és nemzetközi civil szervezetekkel, diplomáciával kapcsolatban álló Szentgotthárd következő akcióját pénteken tartja a vasútállomáson: erős a gyanú ugyanis, hogy – a vasúttársaság tulajdoni viszonyai miatt – az égetőbe érkező szemét kétharmadát vasúton, Magyarországon keresztül szállítanák – mondta az alpolgármester. Március 17-én teljes, vagy félpályás útlezárást terveznek a rábafüzes-heiligenkreuzi határátkelőnél.
Tiltakozásuk alátámasztására eddig ötezer aláírást is összegyűjtöttek. Szlovénia szomszédos polgármesterei teljes mellszélességgel támogatják Szentgotthárd céljait, a közelmúltban Szlovénia és Olaszország között volt hasonló vita. Az osztrák települések legjobb esetben is semlegesek az ügyben: a szemétégető száz munkahelyet teremt. Ezzel szemben az Őrségben tízezrek jövője kerül veszélybe – vázolta a területi összefogás lehetőségeit Bugán József.
A zöldtárca is megteszi, amit tud
A szemétégető létesítmény környezeti hatásai Ausztria határain túlra terjednek, ezért a beruházás az ilyen esetekre érvényes Espooi Egyezmény hatálya alá esik – mondta el megkeresésünkre Gera-Badics Rita, a zöldtárca sajtószóvivője. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szükségesnek tartja a nemzetközi hatásvizsgálat lefolytatását és az érintett magyar hatóságok bevonását az engedélyezési eljárásba. Mindez azonban nem jelent vétójogot Magyarország számra: arra ad lehetőséget, hogy szakmai alapon véleményezze a tervezett beruházást. A tárca jelenleg a környezeti hatástanulmányt várja, és a lehető legszélesebb körben együttműködik az ügyben Szentgotthárddal és a térség településeivel – mondta.
A nagykövetség írásos ismertetése szerint a Heiligenkreuzba tervezett hulladék-feldolgozót modern füstgáztisztító berendezéssel látnák el. A többlépcsős, hatékony és szennyvízkibocsátás-mentes füstgáztisztító berendezés gyakorlatilag az összes káros anyagot kiszűrné a füstgázból. Tájékoztatásuk szerint az üzemnek nem lesz negatív hatása a környék életminőségére – közölte a KvVM.
Egységben Nyugat-Magyarország
Győr-Moson-Sopron-, Vas és Zala megye szolidaritását fejezte ki Szentgotthárd városával, lakóival, ellenezve a magyar-osztrák közös határra tervezett osztrák szemétégetőt – mondta Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke. „A három megye felfüggeszti Burgenlanddal minden nemzetközi kapcsolatát abban az esetben, amennyiben a tartomány nem áll el a veszélyeshulladék-égető mű határ menti területen történő felépítésétől” – idézi az MTI Kovácsot.
Évi 200 ezer tonna
A minisztérium információi szerint az osztrák követség tájékoztatása és a BEGAS AG honlapján elérhető projektismertető alapján a heiligenkreuzi ipari parkban egy 80 MW névleges hőteljesítményű tüzelőberendezésen alapuló mintegy 200 ezer tonna/év hulladékfeldolgozási kapacitású termikus hulladékhasznosító művet létesítenének. A tárca már előzetesen is jelezte: a feldolgozandó hulladék típusáról kevés információ áll rendelkezésre. Nincs például adat arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz a telepen egyszerre tárolt hulladék mennyisége, hogyan fogják a hulladékokat tárolni.
