A közgazdász professzor a “60 éves a KÖZGÁZ” elnevezésű jubileumi tudományos konferencián szombaton a Budapesti Corvinus Egyetem épületében tartott előadást, ahol az intézmény díszdoktorává avatták Eric S. Maskin Nobel-díjas közgazdászt.
Kornai János hangsúlyozta: az úgynevezett “puha költségvetési korlát”, vagyis a központi költségvetés rugalmassága a bajbajutott kórházakkal szemben, nemcsak a volt szocialista országokban, hanem világszerte jelentkező probléma.
Átszervezés állami konszolidáció helyett
Az a legszerencsésebb, ha az egészségügyi intézmények belső motivációval, átszervezéssel kerülnek ki a nehéz helyzetből, az állami konszolidáció megítélése azonban már jóval összetettebb.
Az állami segítség nem nevezhető egyértelműen káros intézkedésnek, ugyanakkor a hiányosságait jelzi, hogy Magyarországon az 1996-ban konszolidált 38 kórházból, 2002-ben 16 újból állami támogatást vett igénybe – mondta el.
Kornai János meggyőződése szerint az ismétlődő állami segítség, egy káros viselkedési normát “szuggerál” az egészségügyi intézmények felé, és felelősség nélküli, veszélytelen működési környezetet alakít ki.
A pénzügyi válság is megmutatta a konszolidáció hátrányát
A professzor szerint a konszolidáció rossz pedagógiai hatását jól mutatja a globális pénzügyi válság is, amely nem független a nemzetközi bankszektor 25 százalékát érintő, 1990-es években történt konszolidációtól.
Hozzátette: a kórházi szektorban a tiszta profitérdekeltség sem jelent mindenre megoldást, de a magántulajdonú intézmények esetében ritkábban van szükség állami konszolidációra, mint az állami kórházaknál.
Kornai János ugyanakkor elismerte, hogy az egészségügyi szektor túlköltekezési szokásait lehetetlen egyszerű és gyors eszközökkel megszüntetni.
