Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért 2012 elején kezdett a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hazai szabályozás problémáit feltáró kutatásba. A szervezetek a héten juttatták el javaslataikat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.
Fotó: AFP
Egyebek mellett azt sérelmezik, hogy itthon nagyon kevés eljárás indul gyűlölet-bűncselekmény miatt, holott a rasszista, homofób, antiszemita támadások igen gyakoriak. A hatóságok azonban sokszor csak a jóval enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak eljárást – állítja Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
A civilek ezért – a rongálás büntetőjogi értékelése és a védett csoportok pontosítása mellett – javaslatot tettek a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény meghatározásának javítására és arra, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket súlyosabban büntessék.
A szervezetek ugyanakkor erősen kritizálták az új Btk.-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét. Álláspontjuk szerint ez a hatályos szabályozáshoz képest is visszalépés.
