Miközben a társas vállalkozások egyre szaporodnak, évek óta folyamatosan csökken az egyéni vállalkozások száma, egyéni cégek pedig alig működnek. Tavaly a vállalkozások mindössze 0,4 százaléka kérte egyéni cégként való bejegyzését. Az egyéni vállalkozásról szóló törvényt 17 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés, azóta alig változott szabályozás, a vállalkozási forma népszerűsége viszont évről évre csökken, ami köszönhető a szigorú felelősségi és adózási szabályozásnak is. Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat vonzóbbá teheti az egyéni vállalkozást.
Egyablakos ügyintézés, idényvállalkozás
A vállalkozói igazolványokat továbbra is a jegyző adná ki, itt is bevezetnék azonban az úgynevezett egyablakos ügyintézést, azaz közvetlenül az eljáró hatóság, azaz a jegyző szerezné be a kérelmező helyett az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján az adószámot és a statisztikai számjelet is. A hatályos szabályozás szerint egyéni vállalkozás csak személyesen folytatható, azaz a vállalkozó személyes közreműködése kötelező. Az igazságügyi tárca nem feltétlenül tartaná szükségesnek a személyes közreműködési kötelezettség fenntartását.
Az új törvényben szabályoznák a vállalkozási tevékenység szünetelését is, például ha valaki idényjellegű tevékenységet végez. A szünetelés időszakára le kellene adni a vállalkozói igazolványt a jegyzőnél.
A fizetőképességet is nyilvántartják
Együttmûködésben a Nádas Ügyvédi Irodával
Az egyéni vállalkozók elektronikus és közhiteles nyilvántartását jelenleg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala vezeti. Az új nyilvántartásban az egyéni vállalkozó fizetőképességét befolyásoló információk is szerepelnének.
Az egyéni vállalkozó vagyona azonban nem különül el a természetes személy vagyonától, ezért nem csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokat, hanem a természetes személy fizetőképességére kiható jelentősebb összegeket is feltüntetnék, a személyes adatok tiszteletben tartásával. Ezért a nyilvántartás adatainak csak egy része lesz nyilvános.
Egyéni cég – korlátolt vállalkozói felelősség
Az egyéni vállalkozás továbbra sem minősülne jogalanynak, azaz maga a vállalkozás nem különülne el a természetes személytől. Ez most meghatározza az egyéni vállalkozás felelősségét is, azaz a vállalkozás vagyona nem válik el a magánszemély vagyonától, az egyéni vállalkozó a vállalkozás tartozásaiért korlátlanul felel.
Ezzel szemben a koncepció szerint az egyéni cég olyan jogalany lenne, amelynek csak természetes személy tagja lehet, és amelyben a tagok száma csak kivételes esetekben és átmenetileg haladhatja meg az egy főt. A tagnak vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkeznie. Az egyéni cég vagyona és a természetes személy egyéni vállalkozó magánvagyona elkülönülne egymástól.
A cég alapítója megválaszthatná, milyen mögöttes felelősséggel kívánja az egyéni céget működtetni. A tárca három felelősségi formát tart elképzelhetőnek:
– Az első, a hatályos szabályozással megegyező megoldás szerint az egyéni vállalkozó felelőssége az egyéni cég tartozásaiért korlátlan.
– A második lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó felelőssége korlátozódik. Ilyenkor akár az egyéni cég jegyzett tőkéje, akár más meghatározott összeg erejéig vállalna felelősséget az egyéni vállalkozó a cége tartozásaiért.
– A harmadik megoldás szerint az egyéni vállalkozó kizárná a felelősségét az egyéni cég tartozásaiért.
A koncepció mindhárom megoldást felkínálná az egyéni vállalkozóknak azzal a kitétellel, hogy a választásnak egyértelműnek kell lennie, illetve, hogy a felelősségvállalás módját és mértékét a cégnyilvántartásban, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában is fel kell majd tüntetni.
Cégalapítás egyszerűen
A javaslat szerint egyéni cég alapításához egy formanyomtatványt kell majd kitöltenie a vállalkozónak, amihez nem kell ügyvédi közreműködés. Ennek alapján a jegyző jegyezné be az egyéni céget. A bejegyzett egyéni cég adatait a jegyző elektronikus úton továbbítaná a cégbíróság felé, amely az adatokat hivatalból rögzítené a cégnyilvántartásban. A jegyző szintén az egyablakos rendszer keretében gondoskodna az adóhatósági és a statisztikai bejelentés, adatszolgáltatás teljesítéséről.
Egyéni cég jogelőd nélkül és jogutódlással jöhetne létre. Jogelőd nélkül alapításról lenne szó akkor, ha a vállalkozói igazolvány kiváltásával egyidejűleg kérnék az egyéni cég nyilvántartásba vételét. Ekkor az egyéni vállalkozó rögtön egyéni cégként kezdené meg a tevékenységét, egyéni vállalkozásként egyáltalán nem működne. Jogutódlással jönne létre az egyéni cég akkor, ha az egyéni vállalkozó tevékenységének megkezdése után kérné a cégként való nyilvántartásba vételét.
A koncepcióból várhatóan ősszel születik törvény, ami 2009-től lehet hatályos.
A „Jogi sarokban” a Nádas Ügyvédi Iroda folyamatosan tájékoztat a közvéleményt érdeklő jogszabályokról, ezek változásairól, tervezetekről, alkalmanként egyedi esetekről. Az olvasók által felvetett problémákra – amennyiben ezeket a többi olvasó számára is érdekesnek tartja -jogi megoldási javaslatokat kínál. A konkrét ügy megoldása azonban ügyvédi tevékenység, amihez az események és iratok teljes ismerete szükséges, és meghaladja a rovat lehetőségeit.
