A kárenyhítés mikéntjéről és összegéről már különböző információk elhangzottak, „(…) Gőgös Zoltán államtitkár kijelentését pedig, amely szerint a termelők nem számíthatnak árbevétel alapú kártérítésre, mivel az nem lehetséges, szomorúan vesszük tudomásul” – mondta az igazgató, reagálva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának keddi nyilatkozatára.
Véleménye szerint a kárenyhítés egyik lehetősége az a 25 milliárd forint, amelyet a gazdák tavaly a gabonaintervencióra való hivatkozással nem kaptak meg. Akkor ugyanis „a 103 milliárd forintból csak 78 milliárdot fizettek ki, 25 milliárd pedig elvonásra került. Ezúton kérjük a minisztert és a kormányzatot, hogy azt a 25 milliárd forintot tegyék bele a kárenyhítési alapba” – fűzte hozzá.
Budai Gyula szerint az uniótól is kérhet segítséget a kormány és a tárca. Létezik egy EU-s szolidaritási alap, amelytől akkor kérhetnek támogatást, ha a jelentős katasztrófát szenvedett tagállam az unióhoz fordul. Ennek két kritériuma van: az egyik, hogy a kár összege meghaladja a 3 millió eurót, illetve a GDP 0,6 százalékát, valamint, hogy más tagállamnak is érintettnek kell lennie. „Iinformációk szerint Lengyelországban is jelentős fagykárok voltak, illetve Olasz-, Spanyol- és Franciaországban is aszálykárok vannak, tehát lehetőség van arra, hogy az Európai Unió ebből az alapból a magyar gazdákat megsegítse”.
Harmadik megoldásként javasolta a természeti csapások miatti kárenyhítést, amelyet a nemzeti támogatások terhére szintén lehet kezdeményezni az EU-nál, véleménye szerint a májusi fagykár ebbe a kategóriába beleilleszthető. Görcsös Ferenc, a Magosz megyei vezetője katasztrofálisnak minősítette a fagykár okozta jelenlegi helyzetet, kormányzati segítséget sürgetett. , illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a híradásokkal ellentétben még a Hernád menti árvízkárra sem kaptak egy forintot sem a mezőgazdaságból élők a térségben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
