Elbizonytalanította a piacot a héten nyilvánosságra került két makroadat: elemzők szerint a GDP-bővülésről és a reálkeresetek alakulásról szóló adatsorok inkább a korábban biztosnak kezelt kamatvágás elhalasztása melletti érvként szolgálnak, de akár az alacsonyabb kamatszint hívei is citálhatják őket.
Egyre több a legális kereset
A vártnál nagyobb bruttó béremelkedésről szóló csütörtöki KSH-közlemény (a béremelkedés üteme a korábbi 5,7-ről 8,4 százalékosra gyorsult) első ránézésre a bérinfláció megugrását vetíti előre, így a kamatcsökkentési hullám megkezdése ellen szól. Ezt látszik alátámasztani, hogy az OTP első negyedéves gyorsjelentése szerint a lakáshitelek iránti kereslet nem csökkent, sőt a Mol adataiból az olvasható ki, hogy az üzemanyagok-eladások sem sínylették meg a megszorítást. Németh Dávid, az ING elemzője szerint viszont az is elképzelhető, hogy a gazdaság fehéredésével egyre többen vállalnak legálisan munkát, illetve a munkavállalók egy része már nagyobb fizetéssel szerepel a statisztikákban, így a bruttó bérek nem is nőttek annyival, mint az adat mutatja.
Szintén bizonytalan a kedden megjelent, 2,9 százalékos GDP-növekedésről számot adó KSH-jelentés értelmezése. A vártnál nagyobb növekedési adat jelentheti azt is, hogy a belföldi fogyasztás nem esett vissza a várt mértékben, ugyanakkor abban teljes az elemzői konszenzus, hogy a kivitel húzta a gazdaságot, így jelentős inflációs nyomásra nem utalhat a növekedési adat.
Az MNB nem rohan a katacsökkentéssel
Németh Dávid lapunknak elmondta: a piac most is 25 bázispontos kamatcsökkentést áraz, igaz, a makroadatok közlése előtt még 35 bázispontos kamatvágásra számítottak a hozamok alapján a befektetők.
A Reuters által megkérdezett 26 elemző közül 15 úgy véli, hogy hétfőn a Monetáris Tanács nem módosítja irányadó kamatát. A FigyelőNetnek nyilatkozó Németh Dávid ezek szerint a kisebbséghez tartozik, ő még májusban 25 bázispontos alapkamat-csökkentésre számít, bár valószínűnek tartja, hogy az MNB „nem rohan neki a kamatcsökkentési ciklusnak”. Az ING prognózisa szerint a jelenleg 8 százalékos jegybanki alapkamat az év végére 6,5 százalékosra mérséklődhet.
Szeptemberben kiderül, hogy a makrogazdasági adatsorok mit is mutatnak – mondta Németh Dávid. Akkorra ugyanis a tavalyi első megszorító intézkedések hatása is szerepel majd az összehasonlításban, így az infláció meredek csökkenésnek indul, és kiderül, hogy a megszorításokra hogyan reagált a gazdaság. Az elemző hozzátette: a szintén hétfőn megjelenő, Jelentés az infláció alakulásáról című jegybanki kiadvány is támpontot jelent majd abban, hogy a központi bank hogyan is értelmezi a friss makroadatokat.
A City szerint is tolódik a katacsökkentés
Júniusra módosította az eddigi elemzésekben szereplő májusról a magyarországi jegybanki kamatcsökkentés elkezdésének időpontjára adott előrejelzését pénteken két nagy londoni befektetési ház is, összhangban a vártnál erősebb legutóbbi növekedési és béradatok után teljesen elbizonytalanodott londoni konszenzussal.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató, amelynek eddig alapeseti forgatókönyve volt a hétfői negyed százalékpontos magyarországi kamatcsökkentés, pénteken kiadott új előrejelzésében közölte: továbbra is lát „valamelyes” – 40 százalékosra tett – esélyt arra, hogy a május 21-ei monetáris tanácsi ülésen kamatcsökkentésről születik döntés, különösen akkor, ha az új Inflációs Jelentés az eddiginél kedvezőbb 2008-as inflációs jóslatot tartalmaz. A ház azonban alapeseti forgatókönyvét úgy módosította, hogy aszerint egy hónappal később, csak júniusban kezdődik el az MNB pénzügypolitikai enyhítési ciklusa, áll az elemzésben.
A többség júniusra várja
Módosította a magyarországi kamatcsökkentés kezdetének idejére adott előrejelzését pénteken a Merrill Lynch is. A globális befektetési bankcsoport londoni részlegének új elemzése szerint „nagyon szoros esélyekkel” lehet csak megjósolni, hogy az MNB hétfőn végrehajt-e egy negyed százalékpontos kamatcsökkentést, ám az első negyedévi GDP-növekedés „vártnál lassabb lassulása” és az előrejelzettnél gyorsabb márciusi bérnövekedés miatt most már „kissé nagyobb a valószínűsége” annak, hogy a jegybank a jövő héten még nem nyúl a 8,00 százalékos alapkamathoz. A ház ennek alapján június 25-ére módosította az enyhítési ciklus kezdetére adott előrejelzését, áll a Merrill Lynch pénteki londoni elemzésében.
Londonban néhány hete még általános konszenzus volt a májusi kamatcsökkentés, ez azonban a héten – főleg a GDP- és a „negatív meglepetésként” fogadott béradatok hatására – alaposan megrendült. Az MTI által előzetesen kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett londoni befektetési házak véleménye most már teljesen megoszlik abban, hogy lesz-e hétfőn kamatcsökkentés; aki számít kamatcsökkentésre ebben a hónapban, az is azt mondta, hogy az év egészében várható enyhítési mérték várhatóan nem lesz túl meredek.
JP Morganhez hasonlóan például a Barclays Capital is csak 40 százalékos valószínűséget adott a negyed százalékpontos hétfői csökkentésnek, megjegyezve, hogy a piac még mindig 80 százalékos valószínűséggel árazza ugyanezt. Ez a ház is 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést vár az idén, de az enyhítést kezdetét most már „májusnál későbbre” valószínűsíti.
Vannak akik tartják a hétfőt
A hétfői kamatcsökkentés előrejelzése mellett kitartó londoni házak között van a Goldman Sachs és a BNP Paribas. Előbbi szerint a vártnál erősebb béradatok után „bizonytalanabbá” vált ugyan a májusi kamatcsökkentés esélye, a GS azonban továbbra is azzal számol, hogy az MNB hétfőn végrehajt egy negyed százalékpontos enyhítést, tekintve az előző ülés óta közzétett kedvező inflációs számokat. A cég szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy a további kamatcsökkentési pálya „meredek” lenne.
A BNP Paribas szintén azt várja, hogy hétfőn lesz kamatcsökkentés, ám a ház szerint ezt „erősen héja megfogalmazású közlemény” fogja kísérni, amelyben nagy hangsúlyt kap a bérkiáramlás. Ebből cég közép-európai elemzője szerint az következhet, hogy az egész évi csökkentés a piac által árazottnál kisebb lesz, esetleg csak fél vagy háromnegyed százalékpont.
A Dresdner Kleinwort, a Dresdner Bank londoni befektetési részlege ugyanakkor azt jósolja, hogy az MNB hétfőn még nem csökkent kamatot, és júniusra, sőt esetleg júliusra halasztja az enyhítés kezdetét. A Dresdner szerint ugyanis az első negyedévi és a márciusi béradatok azt mutatják, hogy a bérkiáramlási nyomás a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lassulása ellenére még mindig magas, ez pedig a magas inflációs várakozás tünete lehet. Emellett a forint legutóbbi gyengülése és a másodlagos inflációs hatások továbbra is jelentős kockázata is erősíti azt a kilátást, hogy hosszabb időbe telik, mire a drágulási ütem visszatér a célszintre.
