Gazdaság

Öntisztuló szövet

Lótuszhatás - e legendás nedvességlepergető és pormentesítő tulajdonság, amellyel a lótuszvirág szirmai és levelei rendelkeznek, egyértelműen e képletek finom felületi szerkezetének köszönhető. A levelek felszínén ugyanis a nanométeres tartományban megfigyelhető víztaszító viaszstruktúra alakult ki.

A német BASF vegyészeinek most sikerült ezt utánozva a vizet távol tartó kezelőanyagot fejleszteniük: a Mincor TX TT nevű anyag szövetekre felhordva lepergeti a nedvességet, mi több, a guruló vízcseppek a port és szennyeződéseket összegyűjtve meg is tisztítják a bevont felületet.


Öntisztuló szövet 1

A lótuszt alaposabban tanulmányozó kutatók szerint a parányi kitüremkedéseknek köszönhetően a növény leveleire hulló vízcseppek valójában csupán a beborított felszín 2-3 százalékával érintkeznek, és ugyanez az arány jellemzi az anyaggal bevont textíliákat is. A vízre ható felületi feszültség, valamint a minimális tapadóerők eredője formál gömb alakú golyócskákat a vízből, amelyek így egyszerűen leszaladnak a kezelt felületekről – ez az öntisztító hatás pedig különösen a különböző, szabad téren használt vásznak, például a vitorlák, zászlók vagy napellenzők esetében működik jól.

A BASF újabban a mindennapok során alkalmazott textíliákban, például öltözékekben is alkalmazza a Mincort. Ennek legnagyobb akadálya eddig az volt, hogy a kezelt szövetek mosása során az intenzív mechanikai behatások következtében általában a bevonat is károsodik. A cég kutatói ezért tartósabbá tették a kezelőanyagot, így ma már a legkülönfélébb kémiai és fizikai paraméterekkel rendelkező folyadékok, például a balzsamecet, a vörösbor, sőt akár a méz is lepereg az új bevonatról. Az élő szervezetek nanoméretű tartományban kialakuló tulajdonságainak utánzásával – ez a nanobionika – a cég persze további termékek fejlesztését is tervezi; ilyen lesz a szilárd felületek – például padlólapok – védelmére is bevethető Mincor, amely a tervek szerint dörzsölés hatására sem károsodna.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik