Alig reagált a forint
Gyengén erősödött a hazai deviza hétfőn: reggel 256,9/267 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon, majd kora délután, a kamatdöntés bejelentése után 255,88/256,08 forintig gyengült az euró.
A szakértők döntő többségének várakozásainak megfelelően a Monetáris Tanács hétfői ülésén nem csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely így továbbra is 7,75 százalékos.
„Van tér a kamatvágásra”
„Nehéz döntés volt” – nyilatkozta Simor András jegybankelnök a testület ülése után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első embere elmondta, hogy a hazai gazdasági folyamatok – a növekedés váratlan lelassulása, a fogyasztás visszaesése – egyértelműen az infláció csökkenése, így a kamatvágás irányába mutatnak.
Ugyanakkor a másodlagos amerikai jelzálogpiac tovagyűrűző válsága növelte Magyarország március óta csökkenő kockázati felárát, így a testület végül az alapkamat szinten tartása mellet döntött – nyújtott bepillantást a hétfői ülésen elhangzottakba a jegybankelnök.
Simor András értékelése szerint továbbra is „van tér a kamatvágásra”, melynek időpontja a nemzetközi piacok hangulatától függ.
Nagyobb infláció, kisebb növekedés
A döntéssel egy időben tette közé honlapján az MNB Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványának időközi felülvizsgálatát.
A dokumentum szerint a jegybank közgazdászai az élelmiszerárak növekedése és a vártnál drágább kőolaj nyomán az infláció lassabban mérséklődésre számítanak: májusban még 7,3, most azonban már 7,6 százalékos idei árszínvonal-emelkedést valószínűsítenek. Ennek nyomán a 2008-as inflációs pálya is csaknem 1 százalékponttal magasabb lehet – 3,6 helyett 4,5 százalékos lehet az éves árszínvonal-emelkedés – a korábban reméltnél, viszont 2009-ben az élelmiszerárak csökkenése nyomán lassabban fognak emelkedni az árak.
Az MNB előrejelzése szerint idén a lakossági fogyasztás nem 0,8, hanem 0,9 százalékkal mérséklődik, míg a hazai GDP 2,5 százalék helyett mindössze 2 százalékkal bővül.
A dokumentumból kiolvasható, hogy a jegybank szakértői már nem aggódnak a versenyszféra béreinek elszabadulása miatt, viszont úgy vélik, hogy az építőipari termelés visszaesése és a gyenge beruházási adatok „a gazdaság hosszabb távú növekedési pályáját is veszélyeztethetik”.
