A változatlan áron, a naptári hatsok kiszűrésével számított kiskereskedelmi forgalom mennyisége az első félévben 1,5 százalékkal, a második negyedévben 3 százalékkal, júniusban pedig 3,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júniusban a forgalom mennyisége 0,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest a kiigazított adatok alapján.
Hat a csomag
Tovább csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma: az első félévben 0,3, júniusban pedig már 0,8 százalékos visszaesést regisztráltak a statisztikusok. A KSH jelentése szerint míg az eladások jelentős részét (92 százalékát) bonyolító vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma júniusban csak 0,2 százalékkal esett vissza, addig az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai 6,8 százalékkal zuhantak egy év alatt.
Folytatódott a nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áron számított forgalmának visszaesése: az eladások az első félévben 2,5, júniusban 5,7 százalékkal csökkentek éves összevetésben. Júniusban csak a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek és a csomagküldő hálózat eladásai növekedtek, miközben például 15,5 százalékkal csökkent az újautó-eladások értéke. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma júniusban 0,6 százalékkal esett májushoz képest.
A KSH adatai szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az első félévben 2790 milliárd forint értékű árut forgalmaztak.
A gyenge fogyasztás lassítja a növekedést
A KSH pénteken közölt adatai igazolni látszanak azt a feltevést, hogy a második negyedéves, európai szinten példátlanul alacsony, 1,4 százalékos GDP-növekedésért elsősorban a magánfogyasztás visszaesése a felelős. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis a nyár derekán egyre nagyobb ütemben csökkent: míg májusban még „csak” 2,8 százalékos volt az éves visszaesés üteme, júniusban már 3,6 százalékos zuhanást regisztráltak. A trend a halmozott adatokban is jelentkezik: míg az év első öt hónapjában 0,9 százalékkal csökkent a fogyasztás, addig fél év alatt már 1,5 százalékos volt a visszaesés.
A reálkeresetek azonban még ennél is nagyobb ütemben csökkentek: a KSH adatai szerint az első félévben átlagosan 6,4 százalékkal kerestünk kevesebbet.
A lapunknak korábban nyilatkozó elemzők a keresetek drasztikus és a fogyasztás viszonylag enyhe visszaesését részben a kisimítási hatással indokolták, vagyis azzal, hogy sokan felélik tartalékaikat, esetleg hitelt vesznek fel azért, hogy romló jövedelmi viszonyaik az életszínvonalukban kevéssé tükröződjön.
A számokból kiderül az is, hogy a megszorítások relatív nyertesei a hipermarketek, vagyis ott csökkent legkevésbé a forgalom az elő félévben, bár ott is az olcsóbb cikkek iránti kereslet élénkült.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke a FigyelőNetnek korábban úgy nyilatkozott, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalmának áprilisban meginduló, és azóta egyre gyorsuló – már több mint 6 százalékos – visszaesése jelzi a Gyurcsány-csomag valódi hatását.
