Legalább 65 ezer kereskedelmi egységben kellene elfogadni a bankkártyákat itthon, ezzel szemben mindössze 27 ezer üzletben lehet fizetni a plasztikkal – derült ki egy friss felmérésből. A MasterCard Europe elemzése szerint egy Magyarországhoz hasonló fejlettségi szintű országban 1 millió kártyabirtokosra átlagosan 10 ezer elfogadóhely jut, miközben a hazai 6,5 millió kártyabirtokos csak – az említett – 27 ezer helyen költheti a pénzét.
Két okra vezethető vissza az elfogadóhelyek indokoltnál jóval alacsonyabb száma – mondta a FigyelőNetnek Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a pénzintézetek egy forgalmi minimumhoz kötik (ajánlják) a kártyaelfogadást, amit a kisebb üzletek képtelenek teljesíteni. Nem véletlen, hogy a nagyobb forgalmú áruházak, szuper-, és hipermarketek kivétel nélkül elfogadják a kártyákat.
Ehhez szorosan kapcsolódik a másik ok, nevezetesen, hogy az üzleteknek a kártyán bonyolított forgalom után jutalékot kell fizetniük a pénzügyi tranzakciót bonyolító bankoknak. Minél nagyobb a forgalom, értelemszerűen annál kisebb a jutalék, a „kisforgalmúaknak” viszont annál nagyobb, ami nem biztos, hogy megéri nekik.
Nem tudni mennyibe kerül a készpénz
Hogy valójában mekkora mértékű a jutalék, azt mindig a kereskedelmi egység paraméterei döntik el. Érdemes lehet egy csomóponti helyen lévő trafikban is elfogadni a kártyát, miközben egy félreeső élelmiszerüzletben felesleges a leolvasó elhelyezése.
Ha egy kereskedő elfogadja a kártyát, azzal akár növelheti is a forgalmát, miközben csökkenti a készpénz kezelésének költségeit – ezt már Forgács Magdolna, a Bankszövetség tanácsadója mondta lapunknak. A dilemma éppen ott van – hívta fel a figyelmet –, hogy ma Magyarországon a kereskedők zöme nem tudja, hogy valójában mennyibe is kerül számukra a készpénzforgalom , nincs megbízható adat ennek költségéről.
Európa nyugati felében lehet találkozni olyan korlátozásokkal, hogy például 20-30 euró alatti számlaösszegnél kártyát nem, csak készpénzt fogadnak el. Nyilván kiszámolták azt a limitet, ahol a kétféle fizetési mód költségei átváltanak a másik javára.
Nem drágább mint kint
Forgács Magdolna amúgy nem értett egyet azzal a felvetésünkkel, miszerint a kártyásfizetés terjedését leginkább az gátolja, hogy a bankok túl sokat akarnak szakítani a tranzakciókon. Mint mondta, a bankok jutaléka összességében és arányaiban nem magasabb, mint külföldön, s arról sem szabad megfeledkezni, hogy igen bonyolult rendszerek fenntartásáról van szó. Ma már a vásárlók elvárják, hogy kártyáikkal bármely ország bármely kereskedőjénél fizethessenek, miközben garanciát kérnek a csalások, hamisítások ellen is. Mindezek állandó fejlesztéseket, új technológiák alkalmazását követelik meg, ami nem olcsó mulatság – érvelt a tanácsadó.
Az illegális kereskedelem mumusa
Vámos György mindezek mellett úgy véli, hogy az elfogadóhelyek számának dinamikusabb növekedését egy „speciálisan magyar megfontolás” is gátolja, nevezetesen, hogy a kártyás fizetésnek nyoma van, dokumentálják, nyilvántartják. Nem lehet elkerülni a számlaadást, nem lehet zsebbe fizetni, így az árut, szolgáltatást terhelő adókat sem lehet „lenyelni”.
